Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Tóth-Szöllős Mihály: Múlt és jövő között. Az evangélikus egyház zsinata

lesz készen a törvényalkotás a zsinati mandátum végéig, tehát 1997. júniusáig. Ugyanis nemcsak az a feladat, hogy egyszer végigtárgyaljanak minden törvényjavaslatot, hanem az is, hogy amikor elkészült az új egyházi alkotmány, akkor annak egyes szakaszait, a törvényrészleteket egyeztessék egymással. A zsinat befejezésével kapcsolatosan két vélemény áll szemben egymással. Egyrészt vannak, akik azt hangsúlyozzák, hogy minél előbb fejezó'djön be és siettetni kell a törvényalkotást, még azon az áron is, hogy késól)b újra előkeli venni és pontosítani a jogszabályokat. Másrészt viszont az a szempont, hogy alaposan át kell gondolni az egyház új alkotmányát, és ha már erre annyi időt és évente kerek másfél millió forintot szánunk, akkor inkább lassabban, de időtálló és jövőre tekintő törvények szülessenek. Magam a második véleményt osztom. Koczor Miklós Azsinatnak még két hatalmas kérdése van. Az egyik a nagy és nagyon értékes munkát nyújtó 3. sz. Bizottság munkájának befejezhetősége. Ez a bizottság készíti elő az egyházmegyék és egyházkerületek új beosztását, ezentúl az úgynevezett Zsinati törvényt. Ezeken a területeken nagy és taktikus harc várható. Amásodik nagy kérdés a 4. sz. Gazdasági Bizottság munkájának alakulása. Érthető, hogy ez a témakör is sok változást és változatot hoz a viták, a törvény megalkotása terén. Ezeknél a kérdéseknél vagy sikerül fegyelmezettséget, keresztény lelkületet, testvéri összetartozást követnünk, vagy megbukik a zsinat. A többi kérdést, négy-öt kisebb, értékes törvény megalkotását zavar nélkül megoldja a zsinat 1996 közepéig. Érthető, hogy tudatos, elemző mérlegeléssel figyelem a zsinat további ülésszakait, hogy milyen csoportok terveinél, milyen időbeosztási stratégiáknál kerül veszélybe zsinatunk befejezhetősége. Hiszen hatalmas energia, értékes eredmények válnak semmivé, ha a zsinat erkölcsi okok miatt nem lesz befejezhető. 5. Mi a véleménye arról a vádról, hogy a zsinat előre megy, de túlzottan a múltra tekint vissza, abból építkezik? Reuss András Hatásos dolog azzal (le)értékelni a zsinati munkát, hogy a zsinat nem a jövőbe, hanem a múltba néz. Az elmúlt évtizedekben számos könyv jelent meg, amely részben évszámokhoz is kapcsolva festette le a várható, elképzelt egyházi (pl. Hans-Heinrich Brunner: „Kirche ohne Illusionen", 1968) vagy szekuláris jövőt (pl. Fritz Baade: „Versenyfutás a 2000. évig"; George Orwell: 1984 c. regénye, angolul 1949, magyarul 1989). A jövőképeket az idő nem igazolta, vagy nem teljesen igazolta, ami nem azt jelenti, hogy diagnózisuk nem lett volna megalapozott. Nem az evangélikus egyház zsinatának a feladata a jövőt felvázolni. Különösen, ha azt látjuk, hogy sok esetben akár az ENSZ, akár egyes államok kormányai meghatározzák ugyan a legközelebbi jövő feladatait, de a valóságban sokszor mégis egészen más problémákkal kénytelenek szembesülni. Nyilvánvaló, hogy a múlt alapján megállapíthatók olyan irányok vagy veszélyek, amelyeket a jövőben el kellene kerülni. Amikor úgy tekintünk a múltra, hogy tanulni akarunk belőle, akkor ez egyáltalán nem múltba révedés, hanem éppen ellenkezőleg: a jövő építése. A múlt akkor lenne meghatározó, ha az elmúlt