Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
98 Kisnémet Fülöp OSB Az ökumenikus mozgalom története Békés Gellért először 1964ben foglalta össze egy tanulmányában az ökumenikus mozgalom addigi történetét, amelynek kezdeti mozgatórugója az eredményes missziós munka vágya volt, amely „hitében egységes és szervezetében erős egyházi közösséget kíván”. 23 Hangsúlyozta akkor a kölcsönös felelősség vállalását a történelmi szakadások további következményeiért, és kiemelte a II. Vatikáni Zsinat jelentőségét az egységkeresésben a ka tolikus részvétel szempontjából: ennek hátterében ő a megújított egyházszemléletet vélte a legfontosabb mérföldkőnek.24 Néhány évvel később az Egyházak Világtanácsa uppsalai közgyűlésének résztvevőjeként számolt be röviden az esemény jelentőségéről, amelyen bár számos hittani kérdésről tanácskoztak, de véleménye szerint az érdeklődés sokkal inkább a kor társadalmi kihívásaira és problémáira terelődött. „A kereszténység ugyanis teljes mivoltában nemcsak eszme, hanem élet: életben testet öltő eszme, a szeretet hitből eredő tetteinek sora. Teológusok kereshetik ugyan – s kell is keresniük – eszmei síkon a hitbeli egyetértést, az egység azonban csakis a krisztusi szeretet tettekre váltásában, az emberért vállalt közös felelősségben, a jelen világ evangéliumi szolgálatában valósulhat meg.” 25 Nagyobb ívű történeti áttekintése 26 az ökumenikus mozgalomról 1976 ban jelent meg először a jezsuiták által gondozott Teológiai kiskönyvtár című sorozatban. A mű első fele adja a történeti összefoglalást az Egyházak Világtanácsának 1975ös Nairobiban tartott közgyűléséig, a második rész pedig egy ökumenikus egyháztan kontúrjait vázolja a katolikus egyház, valamint az ökumenikus tanács nézőpontjából.27 Egy későbbi tanulmányában a külföldi magyar keresztények párbeszédének állomásait gyűjtötte csokorba, amely találkozóknak Békés Gellért aktív résztvevője volt az 1964es első konferenciától a négy Magyar Ökumenikus Találkozón át (1971, 1979, 23 Békés (1964), 190. 24 Ennek mozgásiránya az alapvetően hitvitázó és hierarchikus egyháztantól a biblikus ala pú, misztikus szemléletű ekkléziológiáig vezet, amelyet XII. Piusz pápa kezdett érvényre juttatni a katolikus egyházban. Erről ld.: Békés (1976), 83–87. 25 Békés (1968), 221. A közgyűlés élménye későbbi írásaiban is visszaköszön: pl. Békés (1999), 143. 26 A kézirattárban találtam egy tízoldalas angol nyelvű összefoglalót (The ecumenical mo vement), amely az 1982 es limai dokumentum előtt íródhatott, valamint egy sűrűn jegyzetelt, jelentős bibliográfiát felmutató ötvenöt oldalas olasz nyelvű történeti kommentárt (Questioni scelte sull’ecumenismo). Utóbbi írás hangsúlyosabban tér ki a kelet és nyugat közti párbeszédre, valamint az ortodox egyházak jelenlétére az ökumenikus mozgalomban. PFK BK 896/XVI. 2. 27 Békés (1976). A mű a Szent István Társulatnál is megjelent a Teológiai vázlatok 5. köte tében 1983ban, első része pedig a szerző 1993as gyűjteményes kötetében is helyet kapott.
