Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
56 Dénesi Tamás két telket10 adott át minden tartozékukkal és a következő feltételekkel. A há zaspár és utódaik örökös jogon kapják a területet, ha ott nemcsak sör fő zőházat létesítenek, hanem a kocsmaépületet is saját költségükön működtetik. Az építkezések az oklevél kiállításakor már elkezdődtek. Ha a telkekhez tartozó szántóföldeket, réteket is használni akarják, a többi me ző városihoz hasonlóan szolgáltatásokkal tartoznak a földesúrnak, és sze mélyes ügyeik a főapáti szék elé kerülnek. Menner köteles volt húsz akónként egy akó sört adni a monostornak, azaz a termelés 5%a illette a főapátságot. A jobb években egy ártány hizlalását , valamint a pálinkafőzésből évente két pint átadását vállalta. Ha pedig árpában és komlóban hiányt szenvedne, az apátságnak ellenben elegendő mennyiségben volna, hivatalos értéken kap földesurától. Azokkal az erdőkkel kapcsolatban, amelyek nem a mezővároshoz tartoztak, a földesúr tiszttartóival kellett egyezkednie. Az urasági és a városi kocsmáltatás is megmaradt.11 A kocsmaszámadásokról és az ebből származó haszonról a megfelelő időben megegyezhet az urasággal és a mezővárossal is. Jogában áll neki és leszármazottjainak a két telket és a saját költségen épített épületeket bárkinek eladni. A főapát kötelez te magát, hogy falvaiban 12 forint bírság terhe alatt megtiltja, hogy bárki máshonnan vásároljo n sört, továbbá nem engedi, hogy a Pusztai járásban 12 fekvő birtokain bárki sörházat építsen. Megígérte, hogy Menner adósait, amennyire ez lehetséges, ösztönözni fogja a fizetésre. Végül, ha a sörfőzéshez fűzött remények bármi okból meghiúsulnának, a főapát fenntartja magának azt a jogot, hogy az épületek értékének lefizetésével a sörfőzdét magához vegye. Nem ismerjük sem Menner, sem Schweighoffer tevékenységének részleteit.13 1703 májusában valószínűleg utóbbi egyenlítette ki Menner korábbi árpavásárlását Lancsics Bonifác bencés jószágkormányzó nak. 14 A szentmár toni sörfőzés megindulása hasonlóképpen történhetett, mint jó három évtizeddel később Zircen. A ciszterciek 1734 májusában kezdték meg sörfő ző házuk építését, amelyet a következő év októberében fejeztek be. A Győr ből érkező sörfőzőmester 25én végezte el a próbafőzést. Három nap múlva a szerzetesek megkóstolták az első sörlét, majd másnap az egész konvent meglátogatta az új létesítményt, és – a historia domus szerint – „látta és ízlelte, hogy ez jó” (vidit et gustavit, quod bona esset) . A következő 10 Azt az ingatlant, amely előtte és utána is kocsmaként funkcionált. 11 A szentmártoni kocsmában Szent György napjától Szent Mihályig a főapátság borát mértek ki, az év másik felében a mezőváros a saját borát értékesítette. Dénesi (2011), 68–69. 12 A Győr vármegye délkeleti részét magába foglaló közigazgatási egység. A Pusztai járás neve 1941ben Pannonhalmi járásra változott. 13 Azt sem tudjuk, Matthias Schweighoffer meddig üzemeltette a braxatorium ot. Az 1729 es összeírásban már nem találjuk meg nevét. PFL FL AA 61. 4. 14 PFL GL Gazdasági iratok a 18. századból I.1. 65.
