Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
28 Bakos Gergely OSB 6. Miért kérsz tehát ilyen habitust? Mert ettől jobb vagy szentebb nem leszel. Hiszen nem a ruha teszi a szerzetest,28 hanem az élet és az értékes és dicsérendő erkölcsi törekvés29 – amint a Porrectum kezdetű szakaszban a szerzetesekről olvassuk.30 És tudd meg, hogy e habitusnak köszönhetően, ha fölveszed, nem kis teher nyomaszt majd téged, mivel illendő, hogy ki-ki igyekezzék azzá lenni, aminek mondják és nevezik, és megtegye mindazt, amit az őt jelölő megnevezés magában foglal. Mert mindenki neve, azaz hivatalának neve alapján nyer ítéletet majd. A pápa ugyanis (akit az atyák atyjának mondunk), meg a püspök (azaz a mások fölött álló)31 és a pap (aki másoknak utat mutat)32 s a keresztény (akit Krisztus után nevezünk) – hogy rövidre fogjam: s így tovább a többiek esetében – mindannyiuknak kötelességük követniük nevük jelentését és hivataluk elnevezését és beteljesíteni annak értelmét és cselekedeteikben igyekezniük abból kiindulni. Amint Cicero mondja A kötelességekről című művének első könyvében: „Mert min den rendszeres tudományos fejtegetésnek fogalmi meghatározásból kell kiindulnia, hogy ismerjük értekezésünk tárgyát.” 33 7. Az ő gondolkodásmódját követte a legkeresztényibb császár, Iusztinianosz, amikor az igazságosságról és a jogról akarván értekezni Institutiones című 28 Régi mondás: habitus non facit monachum . Egy változatát idézi Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok (Twelfth Night or What You Will) c. darabjában: „Cucullus non facit mona chum.” (I. felvonás, 5. jelenet.) Shakespeare (1993), 290. 29 A conversatio (morum) jelentése megtérés, ám jelenti a teljes szerzetesi életalakítást. Vö. RB Prol 49; 1,3.12; 22,1; 22,2; 58,1.17, 63,1; 73,1–2. 30 Corpus Iuris Canonici II. 573. ( Liber extra , III. könyv, XXXI. titulus [De regularibus et transeuntibus ad religionem], XIII. fejezet.) A regularis ez esetben nem reguláris kanonokot, hanem monasztikus szerzetest jelent. 31 Vö. Szent Ágoston , De civitate Dei XIX, 19: „az apostol mondja: »Aki a püspökségre vá gyik, nemes föladatra vágyik« [1 Tim 3,1]. El akarta magyarázni, mi a püspökség, mivel az a föladatot nevezi meg, nem a tiszteletet. Görögül van ugyanis, sőt innen vezethető le a szó, hogy az elöljáró fölügyeletet gyakorol azok fölött, akiknek elöljárója, tudniillik gondjukat viseli. A szkoposz csakugyan figyelmet [intentio] jelent; tehát ἐπισκοπεῖν . Ha szeretnénk, la tinul „fölügyelni”-t [superintendere] mondhatunk, hogy megértse: nem püspök az, aki nem másokért, hanem mások előtt akar lenni.” http://www.augustinus.it/latino/cdd/index2.htm (A letöltés ideje: 2021. aug. 27.) Hasonló magyarázatot ad Petrus Lombardus a Libri Quatuor Sententiarum című művében (Lib. IV., d. 24., c. 11.): PL 192., 904–905., továbbá Gratianus Decretuma (Pars I., D. XXI., c. 1. §7.): Corpus Iuris Canonici I. 68. Természetesen a Cusanus használta középkori szófejtések nem föltétlenül vágnak egybe mai nyelvtörténeti tudásunkkal. Inkább egy-egy lényeges fogalmi mozzanat olykor játékosan kreatív nyelvi megfogalmazásait kell látnunk bennük. 32 Vö. Honorius Augustodunensis , Gemma animae I. 181.: „Presbyter enim dicitur praebens iter [a Πρεσβύτερος senior] scilicet populo huius mundi ad patriam coelestis regni.” Azaz „a pap útmutatót akar jelenteni ... tudniillik e világ népe számára mutatja az utat a mennyországba”. PL 172., 599. C. 33 Cicero (1885), I.2.7.
