Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)

I. Közlemények

Középkori beöltözés az Olajfák hegyén 29

könyvét azzal kezdte: mi a jog.34

Hasonlóképpen a végrendeletekről érte

kez ni készülő jogtudós először azt mutatja meg a törvényben, hogy mi a végrendelet.35

Mikor a monasztikus szerzetesi életről készülünk értekezni, az ő példájukon fölbátorodva előre akarjuk bocsátani, mi a szerzetes.

8. Neked pedig fiam, aki monasztikus szerzetes akarsz lenni, azt mondom: tudnod kell, mit jelent szerzetesnek lenni. A monasztikus szerzetes [monachus] – amint azt a XVI. szám alatt, az első kérdés első fejezetében olvassuk – a monosz

szóból ered, ami magányosat jelent, valamint a chusz

szóból.

36

Ezért aztán a szerzetesnek magányosnak kell lennie, hogy képes legyen jobban megnyílni Istennek és tudjon imádkozni, valamint a pusztaságban kell tartózkodnia, hogy szabadabban és nyugodtabban törekedjék a mennyei dolgok szemlélésére, mégpedig az angyalok társaságában, s a szent zsolozsma végzésének adja át magát.

9. Amint Az atyák életé

ben olvassuk,

37

mit cselekedtek azok a szent atyák és régi szerzetesek, s amint dicsőséges Benedek atyánkról olvassuk,38

aki egyedül állott és elkülönült az embertömegektől s úgy cselekedett, amint meg van írva Jeremiás próféta könyvében: „Egyedül ül majd, hallgat s maga fölé emelkedik”,39

mivel az Úristen gyorsabban és szívesebben jön el azon elmébe és lélekbe, amelyik a zavarokat otthagyva megnyugszik, ahogyan azt Ozeás próféta második fejezetében írja: „El fogom vezetni őt a magányba és beszélni fogok a szívéhez.”40

És még sok mindent föl lehetne hozni és sok 34 Iusztinianosz

: Institutiones

1.

http://legalhistorysources.com/Law508/Roman%20Law/JustinianInstitutes.htm (A letöl

tés ideje: 2021. aug. 28.) A szöveg itt az igazságosságról és a jogról beszél. Az előbbi fogalmáról ad meghatározást (az 1. pontban: „az igazságosság az arra irányuló szilárd és folyamatos aka

rat, hogy kinek-kinek a jogát megadjuk”). A jog tartalmát ugyanakkor három parancsban fejti ki (a 3. pontban: „A jog három dolgot követel meg: becsülettel élni, mást nem sérteni, kinek

-kinek megadni a magáét.”)

35 Uo., 2,10: „A végrendelet [testamentum] elnevezése onnan ered, hogy a szándék tanúja [testatio mentis].” Majd az 1. pont a végrendelkezés különböző fajtáit tárgyalja.

36 Gratianus Decretumában (Pars II., Causa XVI., quaestio I, c. VIII.): „Ismerje meg a saját nevét, ez görögül μόνος

, latinul egy: görögül ἄχος,

latinul szomorú. Ebből mondják monachus

-nak, ami annyit tesz: egy szomorú. Legyen tehát szomorú, és teljesen üresítse ki magát föladatára.” („Ag

noscat nomen suum, μόνος enim grece, latine unus: ἄχος grece, latine tristis. Unde dicitur mo

nachus, id est unus tristis. Sedeat igitur tristis, et offitio suo uacet.”) Corpus Iuris Canonici

I. 763. A szent szomorúsághoz ld. a későbbieket, valamint Cassianus

(1999), IX. 10.

37 Görögből fordított gyűjteményes műről van szó, melyet Benedek is ajánl szerzeteseinek olvasásra (RB

LXXIII,2–7). A hivatkozott latin szöveget lásd itt: PL

73., 818–819., 822–823., 826–827.

38 Nagy Szent Gergely

(1993), II.

39 Jeremiás siralmai

3,28 (Vulgata alapján).

40 Oz 2,16.