Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
22 Bakos Gergely OSB középkorban Európa-szerte igen népszerű Szent Benedek-életrajzba. Cusanus maga is ismerhette e dokumentumot – amint arról itt közölt prédikációja tanúskodik. 4 Gergely könyvének legelső oldalán így ír az ifjú Benedekről: „A szabad tu dományok [liberalibus studiis] megszerzésére Rómába került. Itt azonban sokakat látott a bűn szakadéka felé rohanni, s ezért bár szinte még alig tette lábát a világ küszöbére, visszalépett, nehogy ha ennek tudományából [scientia] rá is ragad valami, ő maga is a végső romlás szakadékába zuhanjon. Megvetette tehát a tudományokkal [litterarum studiis] való foglalkozást, s elhagyta atyja házát, földi javait. Csak Istennek akart már tetszeni, s ezért az életszentség ruhája után nézett. Magányba vonult tehát tudósan tudatlan és bölcsen tanulatlan [scienter nesciens, et sapienter indoctus].” 5 Az idézett szakasz több szempontból jó bevezető Cusanus utolsó prédikációjához: mindkettőben egy, a világtól elvonuló, tanulmányainak búcsút mondó, magát szerzeteséletre elszánó fiatalemberről van szó. Gergely szövege ilyen helyzetben mutatja magát Benedeket, Cusanusé pedig egy hasonló helyzetben lévő ifjút szólít meg közvetlenül. Ráadásul a szentet jellemző utolsó mondat – ugyan nem pontos megfogalmazásában, ám tar talmában mindenképpen – egybevágni látszik Cusanus eszményével, a docta ignorantiá val. A tudós tudatlanság ról Nicolaus természetesen már 1441-ben elkészült magnum opus ában ír, 6 majd az 1450-es évben keletkezett úgy nevezett Idiota-dialógusokban fejti ki s fogalmazza meg egészen kézzel fogható módon, az együgyű, a laikus (idiota) alakjának segítségével. 7 Cusanus és az olivetánus szerzetesközösség kapcsolatára Paul O. Kris teller fölfedezése derített fényt, amikor 1949-ben a sziénai Biblioteca Comunale polcain két 1463-ból származó kéziratra bukkant. Ezek egyike egy pré dikáció, amelynek szövegét 1463. augusztus vége, illetve szeptember eleje után foglalták írásba. Első szövegkiadása Gerda von Bredow müncheni filozófia fakultáson 1953-ban Joseph Koch vezetése alatt benyújtott habilitációs 4 Cusanus és a bencés szerzetesség kapcsolatát tárgyalja a prédikációi alapján Yauchi (2002). 5 Nagy Szent Gergely (1993), 21. Latinul: https://la.wikisource.org/wiki/Dialogi_(Gregorius_Magnus)/Liber_II#CAPUT_I. _Ortus,_educatio,_capisterium_precibus_reparatum:_Vita_in_specu_Sublacensi_acta._ Regimen_monasterii_relictum. (A letöltés ideje: 2021. aug. 18.) 6 Ld. magyarul Cusanus (é.n.). 7 A második két Idiota -dialógust Cusanus egy kamalduli monostorban fogalmazta meg. Ké sőbb kifejezetten a bajorországi tegernsee-i bencéseknek írta De visione Dei (1453) és De beryllo (1458) c. műveit, e közösség tagjaival élénk levelezést (1452–1458) folytatott. Az első két Idiota -dialógus új fordítását ld. előkészületben, a Vigilia Kiadónál megjelenés előtt: Cu sanus, Nicolaus, Idiota de sapientia, fordította, jegyzetekkel ellátta Bakos Gergely OSB, Bu dapest.
