Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
II. Gyűjteményeinkből
124 Haader Lea a Smidt Múzeumba került, hogy pontosan mikor és milyen úton, az mára már kideríthetetlennek látszik. A gyűjtemény létrehozójáról, dr. Smidt La jos sebész főorvosról tudták, hogy betegeitől nem fogad el pénzt, ezért a páciensek sokszor valami „régiséggel” voltak hálásak. Sem bizonyítani, sem kizárni nem lehet, hogy a levél ilyen indítékból kerülhetett gyűjteményébe, de ha igen, akkor sem a levél akkori birtokosának, Erdődy Ferencnek az ado mányából.48 Mindenesetre 1968 ban, amikor a Smidtgyűjtemény a városhoz került, a misszilis már a gyűjtemény része volt. Restaurálása 1968 nyarán az Iparművészeti Múzeumban történt a Koroknay Éva vezette Kisgyűj teményi Osztályon.49 A levelet – 11 másik irat társaságában – „15. századi kézirat”ként vették át 1968. június 2án, a restaurálás költségét (40 Ftot) már az új tulajdonos, a város állta. A felvételi jegyzőkönyvben a miszszilis állapotáról ez áll: „Penészesen mállott, írás helyenként elhalványodott, hátoldalán kondenzátor papírral erősítve.” Az elvégzett műveletek: „A papírcsíkok lefejtése, fertőtlenítés, préselés, az anyag állapota megkívánta a műanyag impregnálást, Hiányzó részek bepótlása vastagabb japánpapírral, máshol vékonyabb japánpapír erősítés írásos részek kihagyásával.” A misszilis tehát a múzeum 1971es megnyitására restaurált állapotban volt. És már ekkor – mekkora meglepetés! – nem mint Elena priorissza, ha nem mint Ráskay Lea levele volt számon tartva. Smidt doktor is így mutatta be egy tárlatvezetésekor,50 és így áll a múzeumi katalógusokban is. 51 Vajon honnan tudhatta ő, a sebészorvos azt, amiről a szűkebb szakmának, paleográfusoknak, nyelvészeknek, irodalmároknak az 1995ös kézazonosításig nem volt tudomása? Minden bizonnyal nem a saját felismerése lehetett. Azt hiszem azonban, sikerült rájönni a titok nyitjára, és így a „súgó” személyére is. A kulcs a kritikai kiadások készítésében rejlik. Egyegy kéz igazi isme retének birtokába az kerül, aki a kéziratos szöveg átiratát készíti, az eredetiből ellenőriz és a filológiai jegyzeteket írja. Ezek a műveletek – főleg terjedelmesebb szövegek esetében – olyan „bőr alá menő” kézismeretet nyújtanak, amely lehetővé tesz egyegy ilyen kézazonosítást. Ebből az következik, hogy a Ráskay írta kódexek kritikai kiadásainak háza táján kellett körülnézni. Ráskay Lea öt kódexe közül az első kettőt valóban az 1960as években (Példák könyve 1960, Cornideskódex 1967), tehát még a múzeum megnyitása előtt tette közzé egy szerzőpáros: Bognár András és Levárdy Fe48 Erdődy László levélbeli közlése. 49 Az adatok forrása a Smidt Múzeum restaurálási naplója, 12. tétel. Varga Eleonóra készséges segítségéért igen hálás vagyok. 50 Tempus fugit – Rohan, elszáll az idő: https://www.youtube.com/watch?v=WzwsTUhpIbg (A letöltés ideje: 2021. szept. 10.) 51 A szombathelyi Smidt -Múzeum, 14.
