Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
Egy bencés regényhős paradigmaváltása 45 „fő gólyából” és az első éves „gólyából”). A Collegiumot a kommunista diktatúra 1950ben megszüntette,24 de 1956 után újból megalakult Eötvös Kollégium néven (mint „szakkollégium”), és ez az új kollégium az évek során (a rendszerváltozás után pedig nagy elszánással) egyre több vonatkozásban igyekezett újjáéleszteni régi hagyományait és követelményrendszerét. 25 Mi most a harmincas évek régi Eötvös Collegiumával foglalkozunk, és kalauzunk egy korabeli regény, Sőtér István Fellegjárás a lesz. E sorok írója most rendhagyó eljárásra kényszerül. Ezt a bonyolult, mondhatni szöve vényes cselekményű regényt ma már az Eötvös Collegium (illetve Kollégium)26 egykori tagjain, valamint az irodalmárok és a nagyon szorgalmas bölcsészhallgatók körén kívül szinte senki nem ismeri. Ugyanakkor célkitűzésünk szerint az egyes szereplők viselkedését, jellemvonásait stb. alaposan szemügyre kell vennünk, elsősorban azért, hogy felismerjük közöttük egy későbbi bencés szerzetes alakját, de azért is, hogy képet alkothassunk azokról a fiatalemberekről, akik ennek a potenciális szerzetesnek szűkebb, illetve tágabb társaságát jelentették, és akik – közvetlenül vagy közvetve – kulturális, értékrendi, erkölcsi hatást gyakorol(hat)tak rá. Mindezek miatt szükségesnek látszik, hogy ismertessük a regény nem túl részletes, de nem is teljesen elnagyolt cselekményét. Elöljáróban megjegyezzük, hogy Makay Gusztáv irodalomtörténész (szintén egykori kollégista) az Eötvös Collegiumról szóló írásművek hosszú sorában Sőtér művét tartja „a leginkább szépirodalmi alkotásnak” , de hangsúlyozza, hogy nem realista művel van dolgunk: „a valóságból merített ele meket szürrealista módon a valóság fölé emelte.”27 A Fellegjárás első kiadása 1939ben jelent meg, és nemcsak a korabeli francia irodalom, hanem Szerb Antal két évvel korábban megjelent regénye, az Utas és a holdvilág , valamint Krúdy Gyula életműve is erőteljesen hatott rá. Sok benne az éjszakai bolyongás; az olvasónak a valóság és képzelet, a normalitás és őrület, a realitás és transzcendencia, sőt a szakralitás és diabolizmus határvidékeit 24 1919 ben is, de időhiány miatt annak nem tudtak érvényt szerezni. 25 Az Eötvös Collegium kiterjedt történeti irodalmából álljon itt néhány tanulmánykötet és monográfia: Eötvös Kollégium emlékkönyv ; Tanulmányok az Eötvös Kollégium történetéből ; Szabadon szolgál a szellem; Lustrum; Pál (2013); Garai (2014); Kősziklára épített ház stb. Az intézményről szóló szépszámú visszaemlékezést és szépirodalmi alkotást itt most nem soroljuk fel, de ezekről az említett tanulmányokban is bőven esik szó, és a későbbiekben mi is fogunk ilyen közleménnyel foglalkozni. 26 Az intézmény nevében 1950 ig Collegium szerepelt, ez 1956 utáni újjáalakulása során Kollégiumra változott, de a rendszerváltozás után ismét a Collegium lett használatos. A következőkben – ha nem épp forrásaink írásmódját követjük – a korszakoknak megfelelő névhasználatra törekszünk. A régi kollégiumban a kollégista is collegista volt, ezt a változatot azonban saját szövegben nem, csak idézetben használjuk. 27 Makay (1989), 116–117.
