Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
IV. Forrás
Szemle 303 hogy egy tegernseei szerzetesi cella csöndjében elmélkedhessék. Kaspar apátúr örömmel készítette azt elő számára. Sajnos azonban újabb személyes látogatásra már nem kerülhetett sor. A tanulmány a továbbiakban a tegernseei megújuláshoz kapcsolódó mű vészeti és építészeti tevékenységről ad áttekintést. Az írás a reform maradandó eredményeinek számbavételével zárul. Függelékként (részben középkori) illusztrációkat, valamint a már említett kolostori krónika latin szövegét kapjuk kézhez. Az ötödik tanulmány Ulrike Treusch Bernhard von Waging. A De esu carnium teológia és történeti szempontból című tanulmánya a már említett tegernseei perjel egy monasztikus-aszketikus kérdéssel, mégpedig a húsevés sel foglalkozó írását tárgyalja. Szent Benedek Regulája alapvetően eltanácsolja a szerzeteseket a négylábú állatok húsának fogyasztásától, a 15. századi reform idején azonban a kérdés komoly vita tárgyát képezte. Ugyanez a nehézség már jóval korábban fölmerült – így például a ciszterci reform következetesen ragaszkodott a hústól való megtartóztatáshoz. Mint kiderül, Bernhard a maga részéről ugyancsak komolyan akarta venni a Regulát. Victoria Hohenadel „Sequere me” című írása Wilhelm Kienberger egyik levelének kiadását és vizsgálatát tartalmazza. Az 1446-ban írt levél szerzője ágostonos kanonok, Bernhard von Waging egykori gyóntatója és barátja. Elsőként lépett át a Szent Quirinus-apátságba. Mind Wilhelm, mind Bernhardus a következetesebb, elmélyültebb szerzetesi életet keres te Tegernseeben. Julia Rinser Tegernseei kozmosz: tudós beszélgetések és megújulási törekvések között. Megjegyzések Nicolaus Cusanus s Kaspar Ayndorffer, valamint Bernhard von Waging tegernseei szerzetesek levelezéséhez című írásában az előszóban már említett személyes levelezésére összpontosít, legrészletesebben az őket összekapcsoló reformtörekvéseket tárgyalja. Philipp Lenz A 15. századi reformok Sankt Gallen kolostorában című tanulmányában a neves svájci apátságban követi nyomon a megújulást a kötet címében megadott időszakban. Beda Sonnenberg A benedeki Regula fölfedezése a késő középkori kastli reformkolostorban és irodalmi környezetében címmel a legrégibb bajor bencés reformot vizsgálja. A kötet utolsó előtti tanulmánya Victoria Hohenadel második írása, Otium és contemplatio. Reform az antikvitás szellemében címmel egy kevéssé ismert tückenhausi karthauzi szerző, Jakob és az eichstätti püspök, Johann von Eych levélváltását tárgyalja arról az igazán középkori kérdésről, vajon melyik az eszményi spirituális életmód.
