Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
IV. Forrás
296 Szemle Ernő Die Anfänge der Gotik in Ungarn című könyvének 6 –, számos új kérdés fogalmazódik meg benne, és a kérdések mellett nem maradnak el az új válaszok sem. Ezek közül kiemelhetjük a kalocsai és ócsai épületek kronológiájának újragondolását , a pannonhalmi apátsági templom befeje zéséhez és Gertrudis királyné síremlékéhez köthető reimsi stíluskapcsolatok feltárását. Noha a könyv nagyrészt épületek elemzésére épít, az utolsó feje zetben helyet kapnak ékszerek és pecsétek is, amelyek mintegy alátámasztásul szolgálnak annak hangsúlyozására, hogy az udvar központi szerepet töltött be a 13. század első évtizedeiben a gótika meghonosításában. A kötet első fejezete, amely a Királyi udvar és műveltség címet viseli, tárgyát tekintve első olvasásra nagyon távolinak tűnik a későbbi fejezetekben bemutatott, a francia gótika fejleményeihez szorosan köthető emlékekhez képest. Ebben a fejezetben ugyanis előkerülnek az esztergomi palota részeinek datálási kérdései, az országban elszórtan mutatkozó és nagyrészt a liturgikus berendezésre korlátozódó márványművesség emlékei, valamint az esztergomi Porta speciosa ikonográfiájának problémái. Jóllehet a részletekben elmerülve nem mindig világos, hogyan függ össze mindez a II. András udvarában jelentkező művészeti újításokkal, az összképet tekintve mindenképpen jogos a gótikarecepciót előkészítő törekvések bemutatása. A szerző téziseit nagyrészt építészeti és szobrászati emlékek elemzésére építi. Az emlékek pontos és részletes szakmai feldolgozása mellett kitűnik az a szintetizáló kísérlet is, amely az uralkodók és azok szellemi közegének tudatos művészeti választását tételezi fel egy korszak bemutatásánál. Tulajdon képpen erre a kötet címe is utal azzal, hogy nem évszámokat ad meg a vizsgált emlékek határául, hanem II. András személyét emeli ki. Ahogyan azt a szerző is említi, a recepció nem szolgai átvételt, hanem befogadást, megértést jelent. A szóhasználat arra utal, hogy a francia kapcsolatokon túl más mozgatórugó is szerepet játszott a gótika magyarországi megho nosodásában: ízlés, ötlet, kreativitás, amely a középkori ember sajátja volt, és amelyről a mai napig méltatlanul kevés szó esik a szakirodalomban. Sajnálatos, hogy a könyv külső megjelenése nem tükrözi a tartalom szel lemi gazdagságát és a mögötte álló kutatás jelentőségét. A nagyméretű formátum nem tűnik indokoltnak, a címek kiemelése, illetve annak a hiá nya, a szöveg tördelése, valamint a papír minősége együtt olyan benyomást keltenek, mintha egy szakdolgozatot venne kezébe az ember (a könyv magja a szerző 2010-ben benyújtott MTA doktori dolgozata volt), azzal, hogy a szokásos, kötelezőnek számító bőrkötést egy meglehetősen ötlettelen, fekete borító váltotta fel. Ez alól kivételt képez a képmelléklet, 6 Marosi, Ernő (1984), Die Anfänge der Gotik in Ungarn, Budapest.
