Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
IV. Forrás
Örökletes feladatok Takács Imre: A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában. Budapest, Balassi Kiadó, 2018. 238 oldal, 676 kép. 1989-ben Takács Imrének hasonlóan nehéz feladat jutott, mint ma e sorok szerzőjének: recenziót kellett írnia a témavezető tanára és mentora által szerkesztett Magyarországi művészet 1300-1470 körül 1 kötetről. Takács Imre akkor, pályája kezdetén, amellett, hogy lenyűgözve írt arról a vállalkozásról, amely a magyarországi művészet teljességének bemutatását tűzte ki célul, aggódva ismerte el, hogy a megjelent kötet befejezettséget sugall: immár minden szálat elvarrtak, minden történetet elmondtak, a nagy összefoglalás megszületett. „Elképzelhető-e, hogy a művészettörténetben epigonok és eretnekek unalmas korszaka köszönt ránk? (...) Ezzel érne hát véget a művészettörténet?” 2 – tette fel kérdéseit recenziója elején. Az utóbbi kérdésfeltevésre nyilvánvalóan hatással volt a korszellem is: Hans Belting 1983-ban publikálta A mű vészettörténet vége? c ímű tanulmányát, 3 és vele nagyjából egy időben Arthur C. Dantót is hasonló problémák foglalkoztatták. Danto éppen 1989-ben je lentette meg Történetek a művészet végéről c ímű cikkét, 4 Belting pedig 1995-ben immár kérdőjel nélkül fogalmazta újra téziseit, amelyek 2006-ban magyarul is megjelentek.5 Az epilógusok korának körüljárása túlmutatna e recenzió határain, nehéz azonban annak a kísértésnek ellenállni, hogy ne reflektáljunk Takács Imre ’89-ben megfogalmazott kétségeire annak kap csán, hogy az általa írott, A francia gótika recepciója Magyarországon II. And rás korában című kötet 2018-ban, csaknem pontosan harminc évvel a kérdésfeltevés után jelent meg. A kötet fókusza a II. András korát jellemző gótikus építészeti és szob rászati emlékek bemutatása, valamint azok előzményeinek értelmezése. Noha ebben a tekintetben a könyv „régi” témákat tárgyal – ahogyan azt a szerző az előszóban írja is, a kötet több szempontból folytatása Marosi
