Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
240 Koncz Dániel Az első szekrény a csiszolt kőkorszak leleteit tartalmazta Pannonhalma környékéről, valamint bronzkori edényeket, vaskori tálakat, orsógombokat és hálónehezékeket, mészbetétes kisedényeket, bronzpitykét, urnákat. A má sodik szekrény a vaskort mutatta be. Grafitos edények, korongon készült urnák mellett itt kapott helyet a kiállítás egyik legértékesebb leletegyüttese, a kisravazdi kincslelet. Az öntöttbronz, kerek, áttört hatalmi jelvény, a kb. 40 darab fibula a poncolt lemezes díszek szemkápráztató sokaságával igen impozáns látványt nyújthatott a látogatóknak. A fibulák viselési módját egy itt elhelyezett rajzos illusztrációval szerették volna láttatni, természetesen a kor addigi ismereteit reprezentálva. Elhelyezése is mutatja, hogy a gyűjteménynek és egyben a kiállításnak is ez volt a zászlóshajója, amely nemcsak szemgyönyörködtető ritkaság, de muzeális értéke is egyedülálló. Egyebek mellett itt helyezték el a tamási kelta kardleletet, bronzsarlót, bronz karperecet, bronzbaltát, bronzláncot, bokaperecet. A har madik szekrényben kapott helyet a Pannonhalma római korszakát bemutató válogatás, amelynek alapját Récsei Viktor Packallóvölgyben végzett feltárási anyaga biztosította: egy római villa építőanyagából bélyeges téglák, tetőcserép, stukkómaradvány, padlófűtéscső töredéke. A használati eszközök közül: csengő, kulcs, halászszigony, karperec, ezüstfibula, csat, metszőkések, vaseszközök. Talán a legértékesebb itt talált leletek a feliratos bronz pecsételőgyűrűk voltak. A szekrény mindkét oldalát edények díszítették, am phorák, urnák, gabonatárolók. A negyedik, egyben utolsó szekrényben folytatódtak a római kor emlékei: díszített mécsesek, üvegedények, római korsó, bronz medusafej. Az egyik legérdekesebb lelet a terrakottából készült, gladiátort ábrázoló szobrocska, amely e sorok írásának pillanatában sajnos annyi minden mással együtt ismeretlen helyen lappang. Itt kaptak helyet a népvándorláskor leletei, késő avar edények és övverettöredékek, középkori cserépbogrács és egy kőből faragott római, halotti urna is, a ham vakkal együtt. Ebben a tárlóban mutatták be az 1940es években Győrszentmártonban talált, felhagyott kerámiaégető kemence belsejéből előkerült tucatnyi kerámiakorsót, amelyek korát nem tudták meghatározni. Ebben a teremben, de a tárlókon kívül helyezték el a törökdúlás idejének leleteit: kardokat, számszeríjat, ágyúgolyókat, török karvértezetet és a több mint 50–60 sarkantyúból álló gyűjteményből néhányat. A leletanyag mellett a környék régészeti lelőhelyeinek térképe és a legtöbbet dolgozó bencés régészek fényképei is helyet kaptak.
