Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
A pannonhalmi Gyümölcsoltó Boldogasszony... 209 így az amulett viselését ezen események magyarázhatják. (19–20. kép) Hasonló, exorcizmusokat és benedikciókat tartalmazó imalap került napvilágra 2005-ben, a budapesti Medve utca 25–29. számú telek ásatása során. A szöveg összehajtogatva, egy bronzkapszulába helyezve került elő, viselője valószínűleg Buda visszafoglalási ostroma során (1684–1686) veszítette el. 25 Üvegezett kép: Szintén a 2019/50. sír mellékleteként került elő az 57x47 mm-es, ovális alakú, ~ 6 mm vastagságú amulett. Két üveglap között egy kartonlap és rajta egy újabb papír, amelyen egy erősen kopott metszet látható. A kép keretén talán bőségszaru és tálak láthatók. A kereten belül egy táj rajzolódik ki, alul sziklák, feljebb egy fa is látszódik. A kép kopottsága miatt további részleteket nem sikerült megfigyelni. A kép hátoldalán szintén kopott, nyomtatott szöveg látható, mely alapján feltételezhető, hogy egy könyvből vágták ki. (21. kép) Pénzek II. Lajos-denár: a 2016-os régészeti tevékenység során került elő, objektumhoz nem köthető, ezüst alapú ötvözetből készült, 15 mm átmérőjű érme. Előlapján címer és az 1523-as évszám, hátlapján Mária a gyermek Jézussal és L K betűk, melyek körmöcbányai eredetére utalnak. Bécsi fillér: a 2019-es feltárás során a mai járószinttől kb. 60 cm mélységben jelentkező, világosbarna törmelékes, habarcsos rétegből került elő. A 13 mm átmérőjű érme egyik oldalán az ábra egy osztrák pajzs, körülötte motívumok, melyek a kopottság miatt nem meghatározhatók. A 15–16. századra keltezhető. I. Lipót-krajcár: 2019-ben, ugyanabból a rétegből került elő a 16 mm átmérőjű érme, mint a bécsi fillér. Kopott, csak részletek vehetők ki a feliratból és a két oldalának ábrájából, az 1695-ös évszám viszont olvasható, mely alapján I. Lipóthoz köthető (1657–1705). ( 22. kép ) Összefoglalás Habár e munka elsődleges célja a plébániatemplomot érintő régészeti kutatások bemutatása volt, a leletanyag különlegesebb darabjai mégis a régészeti korokon túlmutatnak, 1711-nél későbbiek. Mindez elsősorban nem a lelőhely kései létrejöttét jelenti, csupán az évezredeken át való megtelepedés 25 Benda (2017), 139–141.
