Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
Oklevelek Szent István korában 13 kapcsolandó.8 A romániai és magyarországi régészek között kialakult véleménykülönbség miatt azonban ezt a történeti, régészeti és művészettörténeti vonatkozásokban bővelkedő kérdést a közeljövőben részletesen át kívánom tekinteni, és csak utána szeretnék megalapozott állásfoglalást tenni. Turkia püspöke minden valószínűség szerint kapcsolatban áll a rejtélyes, 11. századi bizánci forrásokban és pecséteken említett Turkia metropolitája tisztséggel, akinek nagyon feltételesen köze lehetett a veszprémvölgyi görög oklevélhez és monostorhoz.9 Az oklevél ugyanis a bizánci szertartású apácák zárdáját a metropolita monostoraként jelöli meg,10 és minden bizonnyal ezt a főpapot tekinthetjük a zárda kezdeményezőjeként, auctor aként, míg Géza vagy István az alapító (fundator) lehetett. 11 Tehát Hierotheos utódait rangemelésben részesíthették, püspökből metropolitává lettek. En nek időpontja vitatott, leginkább a 10. század vége jöhet szóba. Tehát a veszprémvölgyi oklevél is felsorakoztatható a Kárpátmedencei bizánci térítés fontos bizonyítékai között. A metropolita 11. századi tényleges magyarországi működését azonban továbbra is elvetem, címként élhetett tovább a bizánci egyházi hierar chiában. Azok a kutatók ugyanis, akik e pozíciót egy István kori magyarországi realitásként tartják számon,12 általában elfelejtkeznek arról, hogy egy nagy hitelű ószláv forrás (Elbeszélés a latinokról) is a Hierotheos féle térítés elerőtlenedéséről beszél a latin misszionálás megkezdésének leírásakor, indokként a saját nyelvű liturgikus irodalom hiányát felhozva. 13 Újabban nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ez egy toposz az orosz történeti irodalomban,14 de hogy lényegében a valóságot tükrözheti, az bizonyosnak tekinthető. Tehát a görög püspöki misszió ténykérdés a 10. században, metropolitai rangú utódja viszont szerfelett nehezen megfogható egyházi jelenség a 11. századi Kárpátmedencében. Időrendben legelső bizonyítéka azonban a bizonnyal a 10. század végére helyezendő veszprémvölgyi oklevél vonatkozó kitétele az apácamonostor érseki mivoltáról. 8 Erre ld. Thoroczkay ( 2016b), 25 (62. jegyzet). 9 A metropolitára vonatkozó forrásokat ld. ÁMTBF 253. (két pecsétfelirat a három fenn maradtból, megjegyzendő: a pecsétek egyike sem beszél metropolitáról, kettő a turkok püspökéről szól, a harmadik pedig körülírja főpapi rangját); Olajos (2014), 83–84., 88–89. (egy zsinati akta, illetve egy püspökségjegyzék a 11. század első feléből). 10 „ μοναστήριον ... τοῦ μητροπολίτου ” : DHA I. 85. 11 Erre a legfontosabb irodalom: Szentgyörgyi (2012), 303–322., 385–399. 12 Erre a legfontosabb tanulmány: B aán (2018), 207–231. 13 HKÍF 179. 14 A kérdéskörre ld. Gonneau (2019), 189–208.
