Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
II. Gyűjteményeinkből
Bélyeggyűjteményünk fertőtlenített koleralevelei 1831ből 111 rendelt, ideiglenes kórházakat állított, ezért nem ugrott 4% fölé a halálozási arány. 5 Pannonhalmán, illetve Szentmárton mezővárosban a monostor orvosának, Adler Józsefnek gondossága és az elrendelt főapáti óvatossági intézkedések6 azt eredményezték, hogy a mezővárosban csak négy ember kapta meg a betegséget. A járvány miatt a monostorban elhalasztották a rendi káptalant. 7 Az első hazai kolerajárvány 1831 végére lecsillapodott. Ősszel fokozatosan felszámolták a vesztegzárakat, majd az egyes törvényhatóságok hivatalosan is bejelentették a járvány végét, bár az még a következő év elejére is áthúzódott. 8 A Pannonhalmi Főapátsági Múzeum Bélyeggyűjteményében az 1831. évi kolerajárvány érdekes emlékeit őrizzük. A négy koleralevél társa az országban jelenleg fellelhető, 1831ből származó 6570 ilyen levélnek.9 Ezek Gál Geláz atya 10 kiállítási anyagában maradtak ránk. 11 A postaforgalom, mivel a postakocsik gyakran távolabbi fertőzött országrészekből érkeztek, a járvány idején komoly veszélyt jelentett. Ahol a zárvonalak a postautakat keresztezték, a postakocsikat megállították, és mivel a kolera terjedésének mikéntjét még nem ismerték, a levelekkel és más küldeményekkel kapcsolatban a korábbi, pestis elleni intézkedéseket vezették be: az e célra épített ideiglenes füstölősátrakban megfüstölték és azokat csak ezt követően szállíthatták tovább. „Minden felülről jövő posta az 5 Valló (1930), 40–42., 44–51. 6 Ehhez ld.: PFL FL AR 74/B ccc. 7 PRT VI. A 66.; PRT VI. B 983., 1006. 8 A járvány a felvidéki megyékben húzódott el hosszabban és tartósabb veszélyt jelentett a lakosság számára, mint a Dunántúlon vagy az Alföld legtöbb megyéjében. B. Lukács (1966), 77., 93–94.; Kiss (2006), 90.; V. László (2009), 99–100., 112. 9 Czirók (2020), 16. 10 Gál Geláz (1899–1983) a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajztanári diplo mát és ornitológiából doktori fokozatot szerzett. Pannonhalmán a Szent Gellért Főiskolán a zoológia tanára volt, 1950től nyugdíjba vonulásáig a gimnáziumban természetrajzot és biológiát tanított. Szenvedélyes fotós volt. Érdeklődő tanítványait szakkörök keretében oktatta a fényképezés és fotóelőhívás technikájára. Több ezer darabból álló fényképgyűjteményét a Főapátság fotótára őrzi. 1955ben ő alapította meg a gimnázium Ifjúsági Bélyeggyűjtő Körét, sok diákkal megszerettetve ezzel a bélyeggyűjtés szépségeit. Sokat foglalkozott a bélyeg előtti levelekkel, az első magyar bélyegkiadások változataival és az inflációs küldeményekkel, ezekből készített kiállítási anyagával szép eredményeket ért el hazai és nemzetközi bélyegkiállításokon. Névtár (1987), 176. 11 A négy koleralevél abba a kiállítási anyagba tartozott, amely Bélyeg előtti levelek címmel szerepelt a jereváni Nemzetközi Bélyegkiállításon, és amivel Geláz atya 1983. május 22 én aranyérmet nyert. (7–8. kép) Ezen a kiállítók többnyire örmény és (Győr Sopron megyéből) magyar bélyeggyűjtők voltak.
