Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
144 Szokolay Domokos döntse”, illetve abból az okból, hogy „azután nagyobb sikerrel árulhassa a nyomorult nép megmentőjeként a Moszkvából hozott bolsevizmust.” 30 Rövid időn belül megérkeztek a vármegyébe a kommunista párt budapesti kiküldöttei, akik igyekeztek előnyre szert tenni a vármegye politikai életének megszervezésében. Közülük az 1945. április 16-án – ekkor még kisgazdapártiak részvétele nélkül – megalakított Soproni Nemzeti Bizottság által alispánná választott Vaskó Kálmán 31 fogta össze a vármegye adminisztratív teendőit szeptember végéig. 32 Megkezdte működését az Uj Sopron című lap, amely , bár „koalíciós” orgánumként hirdette magát, rövid időn belül a kommunisták szócsövévé vált. 33 A vármegye rendőrfőkapitánya és a politikai rendőrség irányítója a kommunista, őrnagyi rendfokozatot viselő Vietorisz Géza lett , 34 aki az első, Debrecenben esküt tevő politikai rendőrök közé tartozott. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Hám Tibort, 35 a Kisgazdapárt tagját nevezte 30 Uo. 31 Vaskó Kálmán (1912–?), műszerész-segéd. Újpesten született, munkáscsaládban. 1932-től vett részt a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) illegális tevékenységében. 1944. október 17-től egy rákospalotai ellenállási csoport tagja volt. Budapest ostroma után a politikai rendőrség soraiba lépett, majd a kommunista párt 1945 áprilisában Sopronba küldte a pártszervezési munka irányítására. 1945. április 16. és szeptember 25. között a Soproni Nemzeti Bizottság megbízásából a vármegye alispánja volt. Életrajzát ld.: Alispáni állás betöltésének iratai, Iktatószám: 3843/1945. MNL GyMSMSL IV.B. 409. (régi jelzet: XXI.7-a.) 9. d. 32 Megbízásáról ld. a Soproni Nemzeti Bizottság 1945. április 16-i jegyzőkönyvét. MNL Gy MSMSL XVII.1. 1. d. 33 Figyelemre méltó, hogy az Uj Sopron szerkesztősége kezdetben egy épületben működött a szovjet katonai parancsnokság propagandaosztályával, a soproni Széchenyi tér 2. szám alatt. 34 Vietorisz Géza a politikai rendőrök első „hivatásos” – 1945. január 21-én és 23-án Debre cenben kinevezett – munkatársai közé tartozott. Korábban nyomdász volt, 1939-ben Stolte István Miklóssal együtt alapította meg a Nemzeti Tábor Sajtóosztályát. 1944 novemberében részt vett a Debrecenben elindított kommunista Néplap megalapításában és szerkesztésé ben. 1945 májusa és decembere között Sopron vármegye rendőrfőkapitánya volt, majd leváltása után Budapestre került. 1949. június 2-án letartóztatták azzal a váddal, hogy jobboldali sajtókiadványokkal a „népellenes hírverés szolgálatába szegődött” és segítette Stolte István besúgói tevékenységét. 1950-ben Kistarcsára, majd Recskre internálták. A recski tábor felszámolása után 1953-ban négy és fél év börtönre ítélték. 1956 decemberében a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet és felmentette. Életrajzi adataihoz ld.: Állományk önyv 1945, MNL GyMSMSL XXIV.14.1.d.; Bényei (1983), 63–66.; Soltész (2011), 59.; Zinner (2013), 325., 335., 341., 346., 376., 382., 435. 35 Hám Tibor (1914–1990), orvos, politikus. 1941-től a Teleki Pál Munkaközösség egyik alapítója és elnöke. Az 1944. március 19-i német megszállás után részt vett az ellenállásban, november végén letartóztatták. 1945 áprilisától 1946 márciusáig Sopron vármegye főispánja, 1945. november 4-től Vas vármegye választókerületének nemzetgyűlési képviselője volt. 1947. január 17-én a „Magyar Közösség-ügyben” összeesküvés vádjával letartóztatták, február 4-én kizárták a Kisgazdapártból. Végül felmentették, 1947 szeptemberében szabadult. 1948-ban elhagyta Magyarországot, 1949–1951 között Párizsban, majd 1951-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1949-ben a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja lett, emellett a Magyar Parasztszövetség Emigrációs Szervezetének adminisztratív vezetői és a közigazgatási bizottság elnöki tisztségét töltötte be. Almanach (1999), 214–215.
