Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Sümegh Lothár internálása és rövid pályaképe 145 ki főispánnak, aki nemsokára éles konfliktusokba keveredett a vármegye kommunista prominenseivel. Ennek illusztrálására alkalmas egy, a Magyar Kommunista Párt (MKP) számára – tehát az ő szemszögük ből – készült jelentés részlete, amely szerint Hám volt „Sopronban a reakció reménysége. (...) Hám kortesként járja a megyék községeit, a kommunisták ellen beszél, kihasználja a politikailag iskolázatlan és járatlan elvtársak melléfogásait, felnagyítja ezeket s azon igyekszik, hogy a községek lakói Pártunk hivatalos álláspontjának megnyilvánulásait lássák ezekben. A Nemzeti Bizottság ülésén szívósan védekezett a támadások ellen s látszott, hogy el van szánva munkája folytatására.” 36 Miután 1945 nyarán Sümegh Lothár Sopronba érkezett, úgy tűnik, hamar bekapcsolódott a város életébe. Az ősz beköszöntével és a novemberi választások közeledtével fokozódott a politikai feszültség. 1945 októberében útjára indult az Soproni Ujság , amely elsősorban a Kisgazdapárt és a De mokrata Néppárt híveinek teremtette meg a nyilvánosságot és adott lehetőséget a megszólalásra. A beköszöntőben Czupy Bálint 37 meghatározta a lap által a későbbiekben is képviselt felfogást. Jelmondata a „független ország, szabad nép” volt. 38 A függetlenség szimbólumának Bajcsy-Zsilinszky Endre mártírságát, „véráldozatát” tartotta, „lemondani soha nem fogunk róla” . A szabad élet megteremtéséről úgy vélekedett , hogy annak alapja nem lehet „megfélemlítés és kényszer, erőszak és terror, de egyenlő jogú és szabad akaratú emberek szabad társadalmát akarjuk megteremteni. Demokráciát akarunk. És nem elégszünk meg a demokrácia hangoztatásával, elméleti kijelentésekkel, annak megvalósításában, gyakorlati módszereiben is demokratikusnak kell len ni.” 39 Sümegh Lothár később megjelent írásaiban is visszatért e Czupy 36 MNL OL M-KS 274. f. 11. cs. 6. ő. e. 37 Czupy Bálint (1900–1975), gazdálkodó, politikus. A két világháború között a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt tagja, az 1930-as években a Katolikus Legényegyletek Országos Testületének (KALOT) szervezője volt Sopron vármegyében. Szintúgy tagja volt az Egyházközségi Mun kásszakosztálynak is. 1939–1941 között a Hangya szövetkezeti ügyvezetője, 1941-től a Parasztszövetség Sopron vármegyei ügyvezető elnöke volt. 1945-ben először a Demokrata Néppárt megszervezésében vett részt, majd a Kisgazdapárthoz csatlakozott. 1945. április 23-tól a kisgazdák vármegyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, de bekerült a párt országos nagyválasztmányába is. Az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választásokon Győr-Moson és Sopron vármegye választókerületében képviselővé választották. A Magyar Parasztszövetség Elnöki Tanácsának tagja volt. 1947-ben társaival együtt hozzákezdett a Demokrata Néppárt nyugat-dunántúli újjászervezéséhez. 1947. június 4-én politikai okokból elhagyta Magyarországot, a Kisgazdapártból kizárták, majd magyar állampolgárságától is megfosztották. 1948-ban Belgiumban, 1949–1950 folyamán Párizsban élt, végül az NSZK-ba költözött, ahol 1951-től a Szabad Európa Rádió adásainak egyik szerkesztőjeként dolgozott. Tagja volt különböző magyar és keresztény emigrációs szervezeteknek, így 1950–1956 között a Magyar Nemzeti Bizottmánynak is. Almanach (1999), 85–86. 38 Czupy Bálint, Beköszöntő, Soproni Ujság , 1945. október 9., 1. 39 Uo.
