Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Nicolaus Cusanus és Kaspar Aindorffer levelezéséből 87 Kaspar nemcsak monostora épületeinek építésén-megerősítésén fáradozott, hanem igazi reformapát volt. Cusanusszal ellentétben megvolt az a képessége, hogy másokat is megnyerjen törekvéseinek. Aindorffer nem szívesen hagyta el monostorát, beteges ember volt. Általában szerzetese és bizalmas munkatársa, a kiváló műveltségű Bernard von Waging (+1472) – 1452–1465 között a monostor perjele – járt el a ne vében. Bernhardra Cusanus szintén fölfigyelt: a reformok ügyében a kardinális igazi tanácsadója és segítője lett. 8 Bernhard 1451-ben Laudatorium doctae ignorantiae cí mmel könyvet írt válaszul a Cusanus De docta ignorantia című műve (1440) által kiváltott teológiai vitára. 9 Nicolaus a misztikus teológiáról levelezett Kaspar apáttal és Bernhard perjellel. 10 E levelezés szépen megvilágítja Cusanus gondolkodását – őrá pedig mély benyomást tett a tegernseei szerzetesek szellemi komolysága és mély vallásossága.11 A kö zösség vendégszeretete arra ösztönözte őt, hogy 1454 februárjában kérje a bencéseket: tartsanak fönn számára egy külön cellát, hogy oda viszszavonulhasson szemlélődő életet folytatni. 12 E rövid bevezetőből világos, hogy Cusanus és a tegernseei szerzetesek közötti levelezés tanulmányozása több szempontból fontos lehet: egyrészt megvilágítja Cusanus misztikus teológiáját, másrészt betekintést nyújt a melki reformhoz csatlakozó bajor monostor lelki-szellemi életébe. Az itt következő rövid levél Nicolaus és Kasper kapcsolatának egyetlen mozzanatára összpontosít: az eredetiben alig tizennyolc soros röpke szöveg egy teljes búcsút biztosító pápai levél körül forog. 13 8 Így pl. Bernhard 1453. november 27-én Nicolaus képviseletében kereste föl a sonnenbergi bencés nővéreket. 9 Bernhard más műveiben is foglakozik Cusanus gondolataival. 10 Kérésükre írta De visione dei (1453), valamint De beryllo (1458) című műveit. Saját beval lása szerint Nicolaus újra meg újra elolvasta Bernhard leveleit. Még készülőben lévő írásai kapcsán a perjel véleményét és tanácsát kérte. A tegernseei bencések pedig nagyra becsül ték Cusanus írásait: a De visione dei ből három másolatot készítettek, egyet Kaspar apátnak ajánlva. 11 Endres (2002), 139. 12 Igaz, e szándékát soha nem valósította meg. 13 A búcsú a középkor folyamán az egységes vezeklési gyakorlat változataiból fejlődött ki: valamely ima, vezeklési gyakorlat vagy pénzadomány kapcsán hivatalos egyházi nyilatkozattal biztosítja az elkövetett bűnök időleges büntetésének elengedését. Veszélyei, valamint a belőle következő visszaélések miatt többek között már Wyclif és Husz fölemelte szavát. A Tridenti Zsinat a reformátorokkal szemben megvédte a bűnbocsánat jogát, ugyanakkor mértékletességre szólított föl és meg kívánta szüntetni a visszásságokat. Vö. A dogma tika kézikönyve (1997) , 333–334. A búcsúra vonatkozó mai hivatalos egyházi tanításról ld. A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1032, valamint 1471–1478. pontok.
