Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
86 Bakos Gergely OSB Cusanus 1452 májusának utolsó napján, Brixenből Csehország felé tartva érkezett el a bajorországi Tegernsee partján álló Szent Quirinus-apátságba, s június 2-ig időzött ott. 4 A bíboros nemcsak együtt étkezett a bencés közösséggel, hanem részt vett a közös imádságokon. Tartózkodása alatt több kedvezményt és kiváltságot adományozott a monostornak, ezek részben a korban elterjedt búcsúra (indulgentia) vonatkoztak. A mel ki reformmozgalomhoz tartozó Quirinus-apátságban eltöltött idő mély benyomást tett Nicolausra. 5 Ekkor már Tegernsee valóban példás re formmonostor volt, vendégük pedig nagyra értékelte a közösség szerzetesi életét. Az apátság a 15. század elején nem élte épp virágkorát, de egy 1426-os vizitáció meghozta a fordulatot. Ekkor lett apáttá a még csak 24 esztendős Kaspar Aindorffer, s azonnal bevezette a melki reformot. Lemondva a birodalmi apátság címről, ezután polgári és földműves családok fiait is fölvették a monostorba, s e körülmény hamarosan megnövelte a szerzetesek számát: 1418-ban még csak tíz, 1474-ben már negyvennégy szerzetes élt Tegernseeben. Ugyanakkor több, a bécsi egyetemen tanult fiatal is belépett a monostorba. A melki reform pedig a bajor apátságon keresztül terjedt tovább. 6 A bajor bencés közösség és a bíboros kapcsolatára jellemző, hogy Cusanus De visione dei című művét egy festménnyel együtt küldte el nekik, hogy segítse őket az elmélkedésben. 7 A bencés közösség apátja, Kaspar Aindorffer és perjele, Bernard von Waging tevőlegesen támogatták Cusanus egyházi reformtörekvéseit, egyúttal lelki-szellemi útmutatást vártak tőle. Kaspar apát és Nicolaus 1451 óta élénk levelezést folytattak egymással. Rendszerint az apát kérdezett, apróbb jogi és liturgikus ügyekben is bizalommal fordult a kardinálishoz. Amikor pedig mélyebb hittudományi kérdéseket vetett föl, akkor – saját bevallása szerint – mindössze a konvent műveltebb tagjainak, például Bernhard perjelnek a gondolatait közvetítette. 4 A Felső-Bajorországban a Szent Megváltó tiszteletére 746 körül alapított bencés monostort Sankt Gallenből érkező szerzetesek telepítik be, a monostor megkapja Szent Quirinus erek lyéit. A 10. században kalandozó magyarjaink lerombolják, II. Ottó alapítja újra. Fontos művelődési központtá, birodalmi apátsággá lesz. A 15. században könyvtára fölülmúlja a Vatikánét, az 1803-as föloszlatáskor óriási anyag kerül át innen Münchenbe. 5 Cusanus kapcsolatban állott a melki apásággal: Johann Schlichtpacher (1403–1464) melki bencés 1451–1452-ben 27 bajor szerzetesházat vizitált, majd erről a bíborosnak írásbeli beszámolót küldött. A melki perjel, Konrad von Geisenfeld (+1460) 1445-ben lépett át Tegern seebe, továbbra is kapcsolatot tartva Schlichpacherral. Levélváltásukban Cusanus néhány írása is előkerül. Konrad könyvtáros, majd perjel lett Tegernseeben, s ugyancsak levelezett Nicolausszal. 6 Jegyezzük meg, hogy a melki reformot keresztülvivő vizitációk egyik lényeges kérdése a Szentírás olvasására szánt időre (hora lectionum) vonatkozott. 7 A szöveg kritikai kiadását jegyzetekkel és angol fordítással ld. Nicholas of Cusa’s Dialectical Mysticism (1988).
