Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)

II.Közlemények

58 Benczik Gyula – Zágorhidi Czigány Balázs

Amennyiben feltételezésünk helyes, és itt valóban egy korai Héderbirtokkal számolhatunk, akkor már a templom Szent Benedektitulusára is könnyű magyarázatot adni. Schwartz Elemér hívta fel a figyelmet arra, hogy a küszéni bencés apátság közelében elhelyezkedő Rábamenti templomos helyek közül több – így Szentgotthárd is – bencés jellegű patrocíniumot visel.

46 Schwartz még nem figyelt fel arra, hogy ezek a települések nemcsak egyszerűen Küszén közelében fekszenek, hanem részben feltételezhető Héderbirtokok is (Gyarmat neve szerepel a küszéni alapítólevélben, a szentgotthárdi ciszterci apátság alapításánál pedig – mint fentebb láttuk – a Héder nemzetség tagjai tesznek adományokat a monostor helyén). A ben cések határvidéki missziós tevékenysége mellett a bencés jellegű patrocíniumok megjelenésének hátterében tehát bátran feltételezhetjük a Héderek birtokszervező és templomépítő tevékenységét is.

47 Mindez arra irányítja a figyelmet, hogy a Héderek küszéni monostoralapítása egyáltalán nem egy epizódjellegű esemény véletlenszerű szereplőkkel és helyszínekkel, hanem a nyugati határvidék benépesülésének fontos állomása, amely tágabb összefüggésekben is jól elhelyezhető – mint ahogy azt a jelen kutatások eredményei is mutatják.

46 Scwartz

(1933), 185–191.

47 Kiss–Zágorhidi Czigány

(2012), 176. Ebbe a körbe tartozik a Szentgotthárdhoz közeli Rábaszentmárton (ma: Sankt Martin an der Raab, Ausztria), erről részletesen ld.: Zágorhidi Czigány (2016), 126–127.

A felsőszentbenedeki templom kelet felől (Fotó: Zágorhidi Czigány Balázs, 2018.)