Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Szent Benedektemplom a határvidéken 59 Végezetül néhány szót magáról a templomról. Természetesen ez a korai Szent Benedektemplom lehetett akár egy kisebb nemzetségi monostor is, a Héderek egyik ágának helyi kultuszhelye, erre vonatkozóan azonban sem közvetlen, sem közvetett adatunk nincs. Sőt a közvetett adatok inkább arra utalnak, hogy a nemzetség egésze a küszéni, illetve az annak kárpótlásaként királyi adományból elnyert kapornaki apátságot tekintette közös nemzetségi monostorának. 48 Valójában itt inkább „csak” egy plébániatemplomról beszél hetünk, amelynek jelentősége azonban túlmutat egyházi funkcióin. A kétségtelenül korai, a 12. század közepénmásodik felében felépített temp lom a tótsági dombvidék (ma Goričko néven, a 19. századi magyar nyelvű leírásokban egyszerűen „hegyvidékként” ismert) egyik központja volt. Különleges fekvése révén – a Kerka és a Lendva vízválasztójának egyik legmagasabb pontja – a történeti táj jó tájékozódási és fontos találkozási pontja. A templom közelében halad el a Körmendről az Őrségen át Muraszombatba, onnan pedig az országhatárhoz tartó főútvonal. A templom közvetlen közelében nem volt település, de szőlőkről már a 14. századi adatok is szólnak. Vásárait csak újkori adatokból ismerjük, de ezek alapján is sejthető jelentősége. A templom mellett minden vasárnap hetivásárt, két alkalommal – mindenszentek napján és nagypénteken – nagyobb vásárt is tartottak. 49 A 17. századi evangélikus vizitációk megemlítik, hogy a Bocskaifelkelés idejétől a helypénzt a patrónusok hozzájárulásával a templom javára szedték, idővel azonban idegen kézre került. A vásár kiemelt helyi gazdasági szerepét mutatja, hogy a felsőlendvai urada lom birtokosa, Széchy Tamás Muraszombatba akarta áthelyezni.50 A szentbenedeki – mindenszenteknapi – vásárról mint a környék egyik legjelentősebb eseményéről még a Tótság első, 19. század eleji tudományos leírása is megemlékezik, ahová „minden felöl öszve gyülnek a vásárosok ” és ekkor „szabják meg az új bornak s slivoviczának árát egész Vandaliára nézve .” 51 Ha a vásárról nem is, de a piachelyről az első katolikus egyházlátogatás is említést tesz 1698ban: Kazó István vasvári prépost érzékletesen írja le a temp lom fekvését: a Szent Benedekhegyen (in Monte Sancti Benedicti), annak is a csúcsán (in ipso montis vertice), egy eléggé sík és tágas helyen áll, 48 Erre utalnak a kapornaki apátság kegyurasága körüli pereskedések. Ld.: MES I., 201–202. 49 Ld. az 54. jegyzetben. 50 A vásárról már az első, 1627. évi vizitáció is megemlékezik: „Az mikor hetivásár szokott lenn itt sz. Benedeknél, minden árutul rendeltetöt volt valami helypénz, mellyet az Czéhmester tartozott beszednyi, és az mi pénz volt benne, az Templom épületére tartatott ... melyet nem pénzül adtak be, azzal Czéhmester és prédikátor osztoztak.” Payr I., 114. Idegen kézre kerülését rész letesen tárgyalja az 1662. évi vizitáció, amely elérhető a Magyar Evangélikus Digitális Tár oldalán: https://medit.lutheran.hu/site/konyv/3772 (fol. 229.) (A letöltés ideje: 2019. nov. 28.) 51 Csaplovits–Kossits (1828), 9.
