Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Szent Benedektemplom a határvidéken 57 nemzetségnek átadott birtok vonatkozásában is. (Bár az adásvételre vonatkozó utalások itt is hét faluról szólnak, bizonyára nem a Lendva patak menti területről van szó, ez akkorra már szerves részévé válhatott az uradalomnak.) Ez a birtok már ekkor töredezett állapotban lehetett, de még őrizte az összetartozás és a Szent Benedektemplomhoz fűződő kapcsolat emlékét. Fő elemeit a Ratkóci és a Peskócipatak völgye, valamint a templom és közvetlen környéke képezte, bizonyára ezért is viselhette még ekkor is a Szentbenedek nevet. Természetesen azt ma már nem tudjuk eldönteni, hogy a csere idején a Szent Benedektemplom még a birtokhoz tartozott, vagy már nem. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy bár a család Szentbenedekinek nevezi magát, mégis hamarosan új templomot épít Petrócon a Szentháromság tiszteletére. A két templom topográfiai helyzete nagyon hasonló: mindkettő dombtetőn, településektől távol áll, s így a környező terület egyaránt patrocíniumi nevet visel. 42 Mindkettő közelében egyegy személynévi eredetű, de szláv képzésű településnévvel jelölt falu áll: Ivanóc, illetve Petróc. Míg ez utóbbi esetében nagy a valószínűsége, hogy a Gyüre nemzeteség új ágát megalapító Ryhen fia Péter nevét őrzi, 43 az előbbiről csak találgathatunk. Mivel sem a Gyüre nemzetségben, sem a Nádasd nemzetség korai tagjai között nem találunk Jánost vagy Ivánt, elképzelhető, hogy ez a név is még a Héderek korára megy vissza, és talán a Johan–Wolfer testvérpárból János/ Iván nevét őrzi. Úgy tűnhet tehát, hogy a petróci Szentháromságtemplom mintegy a szentbenedeki templom pótlására épült volna – feltehetően csak annak elvesztése után. (Ha ez a templom és a hozzá tartozó birtokközpont már az áttelepülés idején kiépült volna, akkor bizonyára erről nevezte volna meg magát a család.) 44 A fenti szórványos adatok alapján Vas megye tótsági részén egy nagy kiterjedésű, összefüggő Héder nemzetségi birtok kialakulást feltételezzük a gyepű felbomlása idején, azaz a 12. század közepén és második felében. Ez a birtok észak–déli irányban a későbbi Őrség déli határától, a Kercapa tak völgyétől a szomszédos dombvidék lábáig, nyugat–keleti irányban pedig a Musznyaipatak völgyétől a zalai határig, de legalábbis a Körmend– Muraszombat útig terjedt. 45 Nagyjából e terület középpontjában helyezkedik el a Szent Benedektemplom, melynek felépítése szoros kapcsolatban áll hatott a birtok kialakulásával. 42 1538: Zentharomsagh ( MNL OL MKA E 158, Vas m. 1538. fol. 30.) 43 Zágorhidi Czigány (2015), 29. 44 A petróci templom hajója a 13. század második feléből származik. Zadnikar (1997), 69. 45 A Körmend–Muraszombat úttól keletre az 1314. évi kiskóci határjárás várnépek elhagyott szőlőit (iuxta vineam incultam castrensium) említi, ami arra utalhat, hogy a megyehatár kö rüli sávban egykor várnépi birtokok voltak. Lásd: AO I., 369.
