Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
Haynald Lajos bíboros, kalocsa-bácsi érsek törekvései... 13 freskó egyik központi jelenete Asztrik érseket ábrázolta. A monumentális mű egyetlen leírását Haraszty Samu 1843-ban, a Magyar Életképek számára írt cikkéből ismerhetjük meg. 5 Haraszty a freskó két történeti jelenetét említette. A főbejárattól balra, vagyis a keleti oldalon Asztrik érsek volt lát ható, aki a koronát és az apostoli keresztet nyújtotta át Szent István királynak. E történelmi scenában tehát Asztrik küldetésének a Hartviklegendában szereplő mindkét fontos mozzanata megtalálható. A nyugati oldali freskón Patachich Ádám érsek volt látható, amint kanonokjainak adja át a toulouse-i keresztet. Itt feltűnik az első adományozás évszáma is: 1779. A mennyezetkép középső jelenetéről nem tett említést Haraszty. Maul bertsch más főpapi rezidenciákat (Kroměříž, Louka, Innsbruck, Szombathely) díszítő, hasonlóan történelmi tematikájú alkotásai alapján azonban feltételezhető, hogy itt is az Isteni Gondviselés allegorikus csoportja került középre. 6 Haraszty leírása alapján jól rekonstruálható Patachich Ádám ikonográfiai programja, melyet a díszterem ábrázolásain keresztül kívánt közvetíteni. Az egyházmegye történetének két nagy fontosságú jelenetét állította párhuzamba: Asztrik kalocsai érsek kiemelkedő szerepét a királyi insigniák Rómából való meghozatalával, és a főkáptalan toulouse-i kereszttel való kitüntetését, melyet Mária Terézia Asztrik tettére hivatkozva adományozott a testületnek. Patachich Ádám Asztrik küldetésének megjelenítésével az egyházmegye ősi, Szent István-i alapítását is hangsúlyozni kívánta, római követségével pedig a magyar egyház Rómához tartozása nyert képi megfogalmazást. Asztrik küldetése, a korona átadása a toulouse-i kereszten is megjelenik, a „Szent Korona meghozatalának emléke” latin nyelvű felirattal. A toulouse-i kereszt adományozása a Mária Terézia egyházpolitikájához kapcsolódó, új Szent István-kultusszal hozható összefüggésbe, melynek célja a főkegyúri jog kiterjedt érvényesítése volt. Ezt a célt szolgálta a Szent István-rend 1764-es megalapítása is, melyet 1778-ban Patachich Ádám is megkapott. 7 A kalocsai érsekség történetének máig legismertebb összefoglalását készítő Katona István (1732–1811) kanonok, történetíró 1800-ban egy olyan portrésorozatot készíttetett Hanisch Mátyás (1754 körül–1806) festővel, melynek elején a kalocsai érsekség alapítója, Szent István, majd a „második” 5 Haraszty (1843), 412.; Jernyei Kiss (2013), 95. 6 Jernyei Kiss (2013), 95–96. 7 A kalocsai freskó Asztrik-jelenete ikonográfiailag hasonlatos lehetett Pierre-Joseph Ver haghen festményéhez, amelyet Mária Terézia németalföldi főminisztere, a Szent István-rend nagykeresztjével kitüntetett Coblenz gróf rendelt meg 1770-ben. Asztrik főpapi öltözetben nyújtja át a koronázási jelvényeket és a kettős keresztet. Jernyei Kiss (2000), 276–277.
