Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
14 Lakatos Adél alapítójának tekintett, a bácsi egyházi központot szervező Szent László képe mellett a kalocsai érsekek sorát Asztrik portréja nyitotta meg. Utána a 18. század nagy újjáépítő főpapjainak képmásai következtek: Csáky Imre (1672– 1732), Patachich Gábor, Csáky Miklós, Klobusiczky Ferenc és Batthyány József kettős portréja, Patachich Ádám képe, a végén pedig a festmények készítésekor az érseki székben ülő Kollonich László (1736–1817) arcképe. A leg utolsó darab a megrendelőt, Katona Istvánt ábrázolta. Ez volt a sorozat egyetlen szignózott darabja. Hátoldalán a „Mathias Hanisch pinxit Colocae Anno 1800.” 8 latin nyelvű felirat szerepelt. A megrendelt portrésorozat a Kollonich érsek hívására Kalocsára költözött Katona István jelenleg is álló, egykori lakóházát díszítette, amely 1795–1796 között épült a főszékesegyház szomszédságában. 9 1857-ben több sajtóorgánumban is megjelent a hír, hogy a kalocsai érseki palota padlásán két értékes festményt találtak, tudniillik Asztrik és Tomori Pál érsekek portréit. A képek valójában a Papnevelde padlásáról kerültek elő, kevés műértékkel bíró, fiktív portrék voltak, és egykor, még jó állapotukban a tantermeket díszítették. Több helyen megjegyezték, hogy Kunszt József (1790–1866) érsekről, aki a művészetek barátja, amúgy sem tételezhető fel, hogy „sokkal nagyszerűbb történelmi emlékeket heverni és silány állapotban hagyna...” Az Asztrik-festménnyel kapcsolatban megemlítették, hogy 1848-ban szaggatták szét ismeretlenek. 10 A kalocsai székesegyház első Asztrik-ábrázolása a műpártoló hírében ál ló Kunszt József érseksége idején készült, és a főoltár átalakítása során került a templomba. Kunszt érsek Karl Rösner (1804–1869) bécsi építésszel terveztette az új főoltárt. Az 1856–1857-ben emelt, megformálásában ószövetségi hatásokat mutató képfal elemeit Leopold Kupelwieser (1796–1862) festette. Központi jelenete Mária mennybemenetelét ábrázolta. A főoltárkép bal oldalán Mária életének három jelenete kapott helyet: Mária születése, az Angyali üdvözlet és a Kánai menyegző. A másik oldal festményei Szűz Mária alakját és a magyar történelem két fontos eseményét kapcsolták egy gondolati körbe: a Patrona Hungariae alá a korona felajánlásának jelenete került, majd a képsor alsó részén a Szent Koronát kezében tartó angyal ábrázolása kapott helyet. A témaválasztás nem volt véletlen, a korona és a többi királyi felségjelvény 1853-as megtalálása kiemelkedő jelentőségű esemény volt az abszolutizmus éveiben. Az angyal kezébe adott koronával az 8 „ Festette Hanisch Mátyás Kalocsán, 1800-ban.” A portrésorozattal kapcsolatban ld. bőveb ben: Korhecz-Papp (2013), 33–36 (114–119. kép). 9 KFL.I.1.a. Residentia. Műtárgyak. 352/61-es felzetű aktacsomóban Gyetvai Péter oecono mus generalis „Pro memoria” című 1959. december 2-án kelt írása. 10 Ábrahámffy (1857), 385.; Hírfüzér (1857a), 228.; Hírfüzér (1857b), 267.
