Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)

I.Tanulmány

12 Lakatos Adél Haynald Lajos kalocsai öröksége az Asztrik-kultusszal kapcsolatban A kalocsai érsekség területéről az Asztrik-tisztelet középkori formái és ábrázolásai nem ismertek. A török hódoltság hosszú időszaka alatt az egy­házmegye épített és szakrális emlékei megsemmisültek. A török kiűzését követően Kalocsára visszatérő főpapok komoly áldozatokkal kezdték meg az egyházmegye és a székváros újjáépítését. A nagy erőfeszítéseket igénylő munkálatok során biztos eszmei alapot jelenthetett számukra az érsekség középkori nagyságának és gazdagságának a felidézése, valamint első fő­papjának, Asztrik emlékének felélesztése. A székváros egyházi épü le tei­nek felépítése és „régi fényének” visszaállítása lassan haladt előre, ezért Kalocsa első főpapja tiszteletének reprezentációjára többnyire csak szűkös lehetőségek adódtak. A székesegyház alapkövét 1728-ban tették le. Patachich Gábor (1699– 1745) idején, 1738-ra még csak a szentély és az első boltszakasz készült el, melyet az érsek ideiglenes homlokzattal záratott le. Így a templomnak ezt a részét használatba lehetett venni, de az épület belső díszítésére még sem ő, sem az őt követő érsek-utód, Csáky Miklós (1698–1757) nem gondolhatott. Az egyházmegye első érseke, Asztrik és általa a középkori örökséghez kap­csolódás azonban minden bizonnyal fontos lehetett Patachich számára. Erről tanúskodik az akkori érseki lakban, a nappali szobájában őrzött Aszt -rik-festmény: „Effigies Sancti Astrici Archi-Episcopi Colocensis cum nigra rama”. 4 A székesegyház belső berendezése és dekorációja végül jóval később, Klobusiczky Ferenc (1707–1760) és Batthyány József (1727–1799) érseksége idején készült el. A templombelső Batthyány érsek idejében ké­szült stukkódíszítésének erőteljes rekatolizációs programja elsősorban az egyházatyák örökségét és a katolikus egyház történelmi idők feletti diadalát állította középpontba. Az első látványosabb Asztrik-ábrázolás nem az egyházmegye főtemp­lomában, hanem az érseki rezidencia dísztermében kapott helyet. A palota építtetője, Patachich Ádám (1716–1784) a dekoráció elkészítésével Franz Anton Maulbertschet (1724–1796), korának neves művészét bízta meg, aki 1783 őszén és 1784 tavaszán dolgozott Kalocsán. Ekkor készítette el az első emeleti kabinetszoba és az érseki magánkápolna mennyezeti freskója mellett a díszterem falképciklusát is. A napjainkban már nem látható mennyezeti 4 KFL.I.1.c. Patachich Gábor érsek perszonális iratai. 1745. Nr. 42. Inventarium Patachichia ­num. „Szent Asztrik kalocsai érsek képmása fekete kerettel.”

Next

/
Thumbnails
Contents