Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)

II. Közlemények

100 Gyöngyössy Márton II. Ulászló aranyforintjain újfajta Szent László­ábrázolás jelenik meg: a lovagkirályt már teljes páncélzatban ábrázolják, csatakötény helyett comb­, szemérem­, térd­ és lábvértet visel. Jobbjában alabárdot tart, baljában pedig továbbra is országalmát. Az újfajta Madonna­ábrázolás már új tartalmat fejez ki: Szent László, Szűz Mária lovagja. 33 II. Ulászló idején különös, de nem forgalmi céllal vert pénzek jelentek meg Magyarországon. A nem teljesen ismert célú kibocsátásokat guldinernek nevezzük, felbukkanásuk a tallér korszak hajnalát jelentik a középkori Magyarországon. A guldinerek legfontosabb éremképi sajátossága, a Szent László­ábrázolás jelzi, hogy nemcsak súlyukat, finomságukat tekintve je­lentősek ezek a veretek, hanem eszmetörténeti szempontból is. 34 A magyar guldinerek előképeinek tekinthetjük éremképi szempontból Zsigmond osztrák herceg lovagkirály­ábrázolásos tallérjait, valamint Renée, Lotaringia hercegének veretét, illetve egy 1493­as berni guldentalert. 35 II. Ulászló első tallérszerű verete 1499­ben készült, bár Szent László lovas ábrázolása jellegzetesnek mondható, még hiányzik a lóról a lovagi játékok fodrozódó textilborítás; a pajzs mellett a zászlós lándzsa helyett magyaros bárdot és kardot láthatunk. Az első guldiner éremképe archaikus, de meg­figyelhető egyfajta elmozdulás a szent és a harcos királytól a lovagkirály felé. Az ekkor még megjelenő dicsfény mellett a ló és a lovas tartása nyugodt, kiegyensúlyozottnak mondható, a későbbi vereteken már nincs dicsfény, a ló és a lovas tartása is mozgalmasabbá válik; az alabárd fogása közelebb áll a kor lovagi tornáinak fegyvertartásához. 1500­ban már megjelenik a Ma­donna is a gyermek Jézussal, az éremkép felett, a köriratban. Későbbi ve­re teken a király lovának teste teljesen páncélozott, egyes típusokon jól kivehető nyereggel, máskor nyeregtakaróval is; a ló szügyelője is egyre bo­nyolultabb lesz. A folyamatos változást az is bizonyítja, hogy II. Ulászló guldinerein mindösszesen hétféle (!) lovasábrázolást különböztethetünk meg a ló tartása, az alabárd tartása, a lószerszámok és a kard megjelenítése alapján. Külön megemlítendő, hogy az 1499­es vereteken még honfoglalás és kora Árpád­kori szíjjazatot figyelhetünk meg, a zabla sem nyugati tí­pusú, hanem jellegzetesen magyar. Az 1504­es vereteken látható farhám azonos a Thuróczy­krónika címlapján (Augsburg, 1488) látható kései, díszes formával, amint a hátsó heveder is, ebből nyilvánvaló, hogy az augsburgi fametsző magyar minták alapján dolgozott. 36 33 II. Ulászló aranyverése: Gyöngyössy (2008), 59–61. A Szent László ­ábrázolás: H. Kolba (1980), 226.; Marosi (1995), 84.; Gyöngyössy (2008), 60. 34 Lakos (1971), 6., 10–11. 35 Lakos (1971), 6. 36 Lakos (1971), 6–10.; László (1993), 27–31., 53–54. A szablyahasználathoz és a szablya guldi ­nereken kimutatható megjelenéséhez: Kovács S. (2010), 83–86.

Next

/
Thumbnails
Contents