Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
100 Gyöngyössy Márton II. Ulászló aranyforintjain újfajta Szent Lászlóábrázolás jelenik meg: a lovagkirályt már teljes páncélzatban ábrázolják, csatakötény helyett comb, szemérem, térd és lábvértet visel. Jobbjában alabárdot tart, baljában pedig továbbra is országalmát. Az újfajta Madonnaábrázolás már új tartalmat fejez ki: Szent László, Szűz Mária lovagja. 33 II. Ulászló idején különös, de nem forgalmi céllal vert pénzek jelentek meg Magyarországon. A nem teljesen ismert célú kibocsátásokat guldinernek nevezzük, felbukkanásuk a tallér korszak hajnalát jelentik a középkori Magyarországon. A guldinerek legfontosabb éremképi sajátossága, a Szent Lászlóábrázolás jelzi, hogy nemcsak súlyukat, finomságukat tekintve jelentősek ezek a veretek, hanem eszmetörténeti szempontból is. 34 A magyar guldinerek előképeinek tekinthetjük éremképi szempontból Zsigmond osztrák herceg lovagkirályábrázolásos tallérjait, valamint Renée, Lotaringia hercegének veretét, illetve egy 1493as berni guldentalert. 35 II. Ulászló első tallérszerű verete 1499ben készült, bár Szent László lovas ábrázolása jellegzetesnek mondható, még hiányzik a lóról a lovagi játékok fodrozódó textilborítás; a pajzs mellett a zászlós lándzsa helyett magyaros bárdot és kardot láthatunk. Az első guldiner éremképe archaikus, de megfigyelhető egyfajta elmozdulás a szent és a harcos királytól a lovagkirály felé. Az ekkor még megjelenő dicsfény mellett a ló és a lovas tartása nyugodt, kiegyensúlyozottnak mondható, a későbbi vereteken már nincs dicsfény, a ló és a lovas tartása is mozgalmasabbá válik; az alabárd fogása közelebb áll a kor lovagi tornáinak fegyvertartásához. 1500ban már megjelenik a Madonna is a gyermek Jézussal, az éremkép felett, a köriratban. Későbbi vere teken a király lovának teste teljesen páncélozott, egyes típusokon jól kivehető nyereggel, máskor nyeregtakaróval is; a ló szügyelője is egyre bonyolultabb lesz. A folyamatos változást az is bizonyítja, hogy II. Ulászló guldinerein mindösszesen hétféle (!) lovasábrázolást különböztethetünk meg a ló tartása, az alabárd tartása, a lószerszámok és a kard megjelenítése alapján. Külön megemlítendő, hogy az 1499es vereteken még honfoglalás és kora Árpádkori szíjjazatot figyelhetünk meg, a zabla sem nyugati típusú, hanem jellegzetesen magyar. Az 1504es vereteken látható farhám azonos a Thuróczykrónika címlapján (Augsburg, 1488) látható kései, díszes formával, amint a hátsó heveder is, ebből nyilvánvaló, hogy az augsburgi fametsző magyar minták alapján dolgozott. 36 33 II. Ulászló aranyverése: Gyöngyössy (2008), 59–61. A Szent László ábrázolás: H. Kolba (1980), 226.; Marosi (1995), 84.; Gyöngyössy (2008), 60. 34 Lakos (1971), 6., 10–11. 35 Lakos (1971), 6. 36 Lakos (1971), 6–10.; László (1993), 27–31., 53–54. A szablyahasználathoz és a szablya guldi nereken kimutatható megjelenéséhez: Kovács S. (2010), 83–86.
