Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
IV. Szemle
Ulrich L. LEHNER: Enlightened Monks. The German Benedictines 1740–1803. Oxford, Oxford University Press, 2013. 266 oldal. Ulrich L. Lehner 2006-ban szerzett teológiai doktorátust a Regensburgi Egyetemen, majd Budapesten, a Közép-európai Egyetemen habilitált történelemből 2015-ben. Jelenleg a Marquette University teológia- és egyháztörténet professzora. Eddig hat monográfiája jelent meg. Első, kifejezetten történeti jellegű munkáját (Historia Magistra. Beiträge zur Archivgeschichte des Kollegiatstifts Straubing, 2003 ) Kant gondviselés-koncepciójáról írt könyve követte (Kant’s Concept of Providence, 2007) . Külön kötetet szentelt a mo nasztikus börtönök históriájának (Monastic Prisons and Torture Chambers. Crime and Punishment in European Monasteries, 2013 ), majd a katolikus fel világosodás hagyományának (The Catholic Enlightenment. The Forgotten Sto ry of a Global Movement, 2016 ). Ezzel egy időben vizsgálta a II. Vatikánum teológiatörténeti előzményeit a felvilágosodás korában (On the Road to Va tican II: German Catholic Enlighteners and Reform of the Church, 2016 ). Szá mos mára alapmunkának számító kézikönyv (pl. Oxford Handbook of Early Modern Theology) társszerkesztője, a Religionsgeschichte der Frühen Neuzeit sorozatszerkesztője. A felvilágosult szerzetesek című monográfia, mely 2012-ben elnyerte az ACHA (American Catholic Historical Association) díját, szervesen illeszkedik az e kötetek által reprezentált, főként a modernitás gyökereire koncentráló kutatási tematikába. A neves történész ebben a műben azt kutatja, hogy a felvilágosodás eszméi miként hatottak a 18. századi német és osztrák területeken élő bencés szerzetesek életére, hogyan formálták át e monasztikus közösségek rendi gya korlatát, hitéletét, kultúráját, tudományos gondolkodását. A könyv kilenc fejezetből áll, melyeket rövid bevezetés és konklúzió keretez, s mivel
