Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
III. Forrás
276 Csécs Teréz a forradalmi eseményeket és egy „soha nem keresett, gyülöletes hivatalért” nem akarta magát atrocitásoknak ki tenni, aláírta a fent említett engedélyt, amit a szerkesztő megmutatott az összegyűlt tömegnek, így Simont még meg is éljenezték. Németh Ambrus feltételezi: a Hazánk szerkesztője és Simon Zsigmond már korábban megbeszélték, hogy dr. Kovács Pál a városban március 15én több helyen felolvastatja Karády Ignác újságíró előző nap Pozsonyból küldött cikkét, így a tömeg nyomásának engedve a cenzornak ki kell adnia az engedélyt. 13 Mint Simon – levele alapján utólag – megtudta, és némi iróniával leírta, helyesen cselekedett, mert „[m]iként utóbb értém, elhatároztatott censori akadály esetére [a] Hazánk ostromoltatása, ’s négyfelé daraboltatásom.” Ecker János nevezetes, gyakran idézett naplójában örömmel rögzíti a március 15i események végén: „Ma jelent meg először helyi lapunk, a Hazánk, cenzura nélkül. Roppant kirohanásokat tartalmaz a kormány ellen.” 14 Ez a megállapítás Simon Zsigmond levele fényében csak részben igaz, mi vel – ha az egész lapot talán nem is – az ominózus írásokat az óvatos, a tényeket ismerő szerkesztő engedélyeztette a cenzorral. 15 1848. március 14én ugyanis a pozsonyi országgyűlés elé került Kossuth indítványa a magyar sajtószabadságról (a Bécsben kikiáltott sajtószabadság hatására), melyet fel is vettek a királynak küldendő felirati javaslatba, de a jóváhagyás még nem történt meg, ellentétben a pozsonyi eseményeket ismertető Karády Ignác újságíró Hazánk ba írt gyújtó hangú, provokatív cikkének állításával. Arra szólította fel Karády a szerkesztőt, Kovács Pált, hogy mivel szerinte „sok üdvös reform mellett a sajtószabadságot a legtisztább lényegében mind a két tábla közös egyhangú beleegyezésével kivívtuk, – azért joggal reménylem és kivánom, hogy jelen tudósításom változatlanúl nyomassék ki...” 16 Megkönnyebbülésében, hogy mint cenzort el fogják csapni, Simon a már cius 15i esti ünnepi kivilágításhoz mindjárt négy gyertyát is gyújtott a Fő térre (ma Széchenyi tér) néző ablakában. Az ünnepi hangulat őt is magával ragadta: „Mindenki örül, tombol, kivilágítás mellett nagyszerű fák lászenével járnak, szónokolnak.” A fenyegetések is megjelennek a levélben, amik egyrészt azoknak szólnak, akik nem támogatják a forradalmat, másrészt az egyháziaknak, akik joggal veszélyben érzik magukat. Ecker János a naplójában a március 16i 13 Németh ( 1903 ) , 378 és 1. lábj. 14 Ecker-napló ( 1973 ) , 58. 15 A levél nyíltan nem támasztja alá az eseményeket a cenzúra szempontjából ismertető Németh Ambrus feltételezését Kovács Pál és Simon Zsigmond „megegyezéséről”, de nem el képzelhetetlen.16 Hazánk, 1848 , 187. sz . , 748 .
