Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
A Salzburgi missale Pannonhalmán őrzött példánya 245 A nedves kezelések elvégzése előtt rögzíteni kellett az érzékeny festékeket. Az átmeneti fixálás lényege, hogy az áztatás alatt megvédi a rétegeket a víztől, de a kezelések után visszaoldható. Erre a célra a papírrestaurátorok különböző vízben nem oldódó ragasztókat használnak. Először a szakmában gyakran alkalmazott 34%os polivinilbutiroacetál ragasztót próbáltuk ki izopropilalkoholban oldva. A tesztmosás során az így fixált azurit nem bizonyult stabilnak, a ragasztófilm csekély mértékben, de átengedte a vizet, és a festék kisebb levérzését okozta. A következő kísérletet a ciklododekán 16 nevű gyűrűs, apoláros vegyülettel végeztük. Ez a kristályos anyag 17 vízben egyáltalán nem oldódik, de apoláros oldószerekben (pl. benzin, petroléter, toluol) igen. 61 o C on megolvad, így melegítéssel is fölvihető a felületre. Legnagyobb előnye, hogy használat után a réteg vastagságától függően néhány nap vagy hét alatt elillan a felületről, teljes egészében szublimál. 18 A teszteléshez benzinben készítettük el a cik lododekán telített oldatát, és ecseteléssel vittük föl több rétegben a kö tet CLXIX. lapján levő iniciálékra. A próbamosás után az azurit kék festékanyaga lenyomatot hagyott a papír megtámasztására használt textilen, így ez az eljárás sem bizonyult megfelelőnek. Végül megpróbáltuk kombinálni az előző két technikát, ami végre kielégítő eredményt adott. Az iniciálékra közvetlenül ciklododekán telített benzines oldatát vittük föl, majd száradás után több rétegben átkentük polivinilbutiroacetál 3%os izopropanolos oldatával. A kezelések után a ciklododekán pár nap alatt elpárolgott a felszínén lévő ragasztófilm alól, amit aztán egy szike segítségével könnyen föl lehetett emelni a festékfelületről. A színezékek számára még a megfelelő körültekintéssel végzett fixálás és maga a nedves kezelés is radikális beavatkozásnak számít. Ezért úgy döntöttünk, hogy a viszonylag tiszta levélpárokat nem kezeljük vizes közegben és így ezeken a lapokon a festékek átmeneti rögzítésétől is eltekinthettünk. 19 A pergő, pikkelyes festékrétegeket a kezelések után véglegesen is rög zítenünk kellett. Erre a célra cellulózéter 20 ragasztót használtunk. A műtár16 Nichols– Mustalish (2002), 82. 17 A ciklododekán képlete: C 12H 24 . 18 Beöthyné et al. (2013), 106.; Hiby (1997). 19 Nem kaptak nedves kezelést és átmeneti festékfixálást a következő lapok: CXXIII– CXLIIII., CXLIII–CL. levélpár, CLI–CLVIII. levélpár, CLXII–CLXV. levélpár, CXCIII., CCXXXIX–CCXLIII. levélpár, CCCXXV–CCCXXXII. levélpár. 20 A cellulózéterek a cellulóz éterezéssel módosított vegyületei. A cellulóz a vízben (híg lúgban, híg savban, szerves oldószerekben) nem oldódik, de az éterkötés hatására a molekulák kissé polárossá válnak, és így vízben is oldhatók. Egyes fajtái az élelmiszeripar ’Eszámmal’ ellátott sűrítőanyagai, de használják a gyógyszeriparban, kozmetikai szerekben is. A közismert tapétaragasztók is cellulózéterek.
