Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
16 Halász Tibor Mivel e fenti rendtagok a későbbi megújulási törekvések kulcsszereplőinek bizonyultak, szükségesnek tartom röviden ismertetni korábbi rendi tevékenységüket és tisztségeiket. Római tanulmányaik után hazatérve mindannyian elsősorban a rendi növendékek nevelésében kaptak szerepet. Zemplén György előbb szertartó és apáti titkár lett, majd 1934 és 1940 között teológiai tanár és a növendékek lelki igazgatója, végül pedig 1940 és 1946 között a Ciszterci Hittudományi Főiskola igazgatói posztját töltötte be. Halász Piusz 1936-os hazatérését követően teológiai tanár és tanulmányi prefektus lett Zircen, 1940-től prefektusi feladatait a könyvtár vezetése váltotta fel. Naszályi Emilt nem sokkal hazaérkezése után, 1938-ban Hubertus Noots apostoli vizitátor nevezte ki a novíciusok magiszterének, Werner Adolf apát kifejezett helytelenítése ellenére. 30 Ezzel egy időben a szerzetesnövendékek nevelésében is változás állt be, ugyanis a növendékképzést két részre bontották. A filozófiai és teológiai képzés Zircen, a Ciszterci Hittudományi Főiskola keretei között zajlott, majd ennek abszolválása után a fiatalok a budapesti Bernardinum lakóiként, a Ciszterci Tanárképző Főiskola hallgatóiként szereztek tanári képesítést. 31 Tehát e Rómában végzett fiatalok a rend jövője szempontjából talán legfontosabb területnek, az utánpótlás nevelésének és képzésének lettek a felelősei, akik a római generális házban és az egyetemeken magukba szívott monasztikus tapasztalatok szellemében igyekeztek a szerzetesi életbe bevezetni a rendbe jelentkező fiatalokat. Mindhárman a kontemplatív hagyományok megerősítését tartották fontosnak, azonban ennek megva ló sí tását tekintve eltérő nézeteket képviseltek. Naszályi és Zemplén a szer zetestanári hivatást és az apátság külvilág felé irányuló tevékenységét elfogadhatónak tartotta. Naszályi Emil elképzelése szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ünnepélyes kórusimádságra és a gregoriánra, valamint a liturgia mind ünnepélyesebb végzésére. Zemplén ezek mellett fontosnak tartotta, hogy a szerzetestanárok kevésbé kapcsolódjanak be a társasági életbe, ehelyett fektessenek nagyobb hangsúlyt a lelki élet elmélyítésére. Velük szemben Halász Piusz jóval radikálisabb szemléletet képviselt. Elképzelése szerint a rendnek vissza kell térnie a középkori gyökerekhez és hagyományokhoz, továbbá nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a növen dékeket már szerzeteséletük kezdetétől a Szent Benedek-i Regula 30 Naszályi ekkor még nem érte el a kinevezéséhez szükséges egyházjog által előírt életkort, ezért hivatalosan csak helyettes novíciusmesterként szerepelt az idős és beteges Dombi Márk mellett annak 1943-ban bekövetkezett haláláig, gyakorlatilag azonban teljes mértékben ő irányította a novíciusok formációját. Badál (2012), 221-222.; Schematismus (1942), 255–259. 31 MNL VeML XII.2.b Rendi káptalan jegyzőkönyvei és határozatai, LIII. Titkári jelentés az 1940. és 1941. évekről.
