Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
A magyar ciszterciek megújulási törekvései a 20. században 17 szellemétől eltérően a szerzetestanári hivatásra nevelik. Ezzel egy időben a növendékek is hangot adtak azon véleményüknek, hogy a képzési idő túl hosszúra nyúlt – 1941-ben már tíz év –, s közülük többen ezt túl megterhelőnek és fárasztónak találták. 32 Ennek hatására nem csoda, hogy az 1940-es évek közepére – átélve a második világháború viszonytagságait és pusztítását – egyre több ifjú szerzetes szívében ébredt fel a vágy a középkori, monasztikus ciszterci életeszmény megvalósítására. Egyesek külföldi, szigorúbb fegyelmű apátságokba terveztek átlépni és az áhított szemlélődő életet ott megtalálni. Jó példa erre Kovács Bernát egyszerű fogadalmas testvér esete, aki 1945 nyarán kérte elöljáróit, hogy engedélyezzék átlépését a svájci Hauterive reformmonostorába. 33 Az eszmény valósággá válik A vizsgált korszakban csak Antalfi Lestár személyében találunk egyetlen egy olyan cisztercit, aki rendi pályafutása alatt nem folytatott tanári tevékenységet, hanem különböző helyeken látott el lelkipásztori teendőket. 34 Az ilyen egyedi eseteknél azonban sokkal nagyobb hatása volt annak, hogy 1945. november 13-án Halász Piusz kezdeményezésére tizenegy szerzetes – Horváth Kázmér, Rokonai Simon, Lékai Ányos, Hodász Erik, Huszár Hildebrand, Rábai Kristóf, Kassa Lehel, Horváth Mihály örökfogadalmasok, valamint Bacskay Otmár, Velényi Ciprián és Goda Kasszián klerikusok – levélben fordult Endrédy Vendel apáthoz, annak ügyében, hogy a rendi vezetés engedélyezzen számukra egy, a rend eredeti szabályait követő ciszterci monostor megalapítását. Természetesen a memorandum benyújtása után a rendi tanács hamarosan felszólította Halászt, hogy referáljon az alapítási tervről. 35 Halász Piusz visszaemlékezése szerint eredetileg még Majláth Gusztáv erdélyi püspök határozta el, hogy Székelyföldön szemlélődő kolostort alapít, és ennek érdekében külföldi trappista monostorokkal is felvette a kapcsolatot. Majd a püspök halála után Erőss Alfréd kolozsvári teológiai tanár 36 – akit Halász még római tanulmányai idején ismert meg – vette fel a kapcsolatot 32 Cúthné Gyóni (2017), 55–59. 33 MNL VEML XII.2.b Mellékletek a rendi tanács jegyzőkönyveihez, 37–55. tanácsülések – Luzsénszky Vilmos 1926-ban szintén Zircen lett a ciszterci rend tagja, monasztikus hivatását később a franciaországi Lérins monostorába átlépve élte meg. 34 Schematismus (1942), 253. 35 MNL VEML XII.2.b Mellékletek a rendi tanács jegyzőkönyveihez, 37–55. tanácsülések. 36 Erőss Alfréd (1909–1950) 1944 októbere és 1945 áprilisa közt 17 erdélyi szeminaristával és Szent iványi Róbert teológiai tanárral együtt Zircen talált menedéket.
