Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Szent Imre palástja 85 László köpenyéből készült kazulán kívül – nem említették, hogy szent kirá-lyokhoz köthetők. A mindössze hat évvel később, 1705-ben felvett registrum 34 két olyan fehér miseruhát tartalmaz, amely Szent István palástjából készült, 35 azonban más kazulákról nem tudatja, hogy valamelyik Árpád-házi szentünk ruhájából alakították volna át. Az 1735-ben és 1737-ben készült inventáriu-mok a kazulák esetében már egyikről sem állítják, hogy a szent királyokkal kapcsolatosak, ám összeállítójuk több kazulát és dalmatikát réginek látott, valamint a liturgikus kendők között mindkettőben feljegyeztek három Szent István-kendőt.36 Ez a három kehelykendő az 1786-os, feloszlatási katalógus -ban szintén szerepel, mint Szent István idejéből való. Nem egyértelmű, de va -lószínűsíthető, hogy a 18. század végi összeíró a kendők előtt szereplő 9 ka -zulára és egy stólára is értette, hogy István idejéből származnak. 37 Ugyanitt találkozunk a Szent Imre palástjából való szövetdarab első említésével: ein Uiberbleibsel vom Mantel des heiligen Emerici. 38 Ebből a palástból küldhettek korábban Montecassinóra és adtak Roznák Márton ágostonos szerzetesnek. A leltár alapján ekkor még mindig volt a monostorban az ereklyéből. Összefoglalóan megállapítható, hogy az idézett inventáriumok többségé-ben felbukkannak olyan liturgikus paramentumok, amelyeket a leltározók az Árpád-ház szentjeihez kapcsoltak, de ezek közül csak a három kehely-kendőről, illetve bizonytalanul néhány kazuláról lehet elmondani, hogy több összeírásban is szerepelnek. Az amúgy nem a szakszerűség céljával készült inventáriumok szűkszavú tárgyleírásai alapján a felvett tárgyakat a legtöbb esetben nem tudjuk a későbbi leltárakban azonosítani. Előfordulhatnak ben-nük következetlenségek is, de olvasójuknak az az érzése támad, hogy maguk a leltározók sem tudták már pontosan, mely kellékek származhatnak a királyi 34 PFL AA 26. 15. Részletezve: PRT IV, 631–632.35 Casulae albae ex pallio Sancti Regis Stephani 2. Említi: PRT III, 385 és PRT IV, 632.36 Strophiola Sancti Stephani Regis 3. PFL AA 26. 77. és 26. 78.37 9 Casulae, 1 Stolle, 3 Kelchtücheln mit Gold, Silber, Steinen und Perln (die Perln befinden sich auch unter der Nad) von Zeiten des heiligen Stephani her, item ein Uiberbleibsel vom Mantel des heiligen Emerici. PFL AA 26. 62. Nyomtatásban: PRT V, 864, említi még: PRT III, 385. Valószínűleg a kazulákat és a stólát is István idejéből származottnak gondolták, ugyanis a jegyzékben a kérdéses bejegyzés előtt és után szintén egyházi paramentumokat találunk, az összetartozó darabokat pedig mindig egy csoportban tűntették fel. Tehát ezek is összetartozó liturgikus ruhák lehettek. Az itt jelzett 9 kazula része lehetett az 1699-es leltár 11 királyi kazulájának, illetve magában foglalhatta az 1705-ös összeírás 2 említett miseruháját. – Az 1615-ös inventárium Liber Nigerben található (II, 2705–2708) másola-tának regesztája után Novák Krizosztom feljegyezte, hogy a leltárban felsoroltak köz ül 9 kazula, valamint egy teljes és egy fél pluviálé 1786-ban még megvolt Pannonhalmán. Nem tudjuk, hogyan tudta azonosítani a 17. század eleji jegyzék liturgikus öltözékeit a rend feloszlatásakor meglévő papi öltözékekkel, de minden bizonnyal a kérdéses 9 kazulára gondolt.38 Lásd az előbbi lábjegyzetben.
