Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
86 Dénesi Tamás – Nagy Rebeka – Semsey Réka család szentjeitől. Fontos megjegyezni, hogy az 1535 és 1699 között keletke-zett inventáriumok nem említik, hogy bármelyik tárgy az Árpád-ház szent -jeitől származna, a Szent Imre köpenyéből származó szövetdarab pedig igen későn, 1786-ban jelenik meg a leltárakban. Arra a kérdésre, hogy valódi-e a Roznáknak adott ereklye, az írásos forrá-sok alapján, illetve hagyományos művészettörténeti eszközökkel nem tudunk válaszolni. Éppen ezért a féltenyérnyi, zöld textildarabot vontuk vizsgálat alá.A középkorból fennmaradt textíliákat Czobor Béla foglalta össze a mil lenniumi kiállítás alkalmával.39 Bár az általa felsorolt list a már revízióra és kiegészítésre szorulna, az abban szereplő tárgyak közt a legjelentősebb Árpád-kori emlékek szerepelnek. Az elmúlt évtizedekben mind a koronázá si palást,40 mind a Szent László-kazula 41 részletes és tudományos elemzése elkészült. Az Árpád-korból nemcsak a fennmaradt textil emlék kevés, hanem írásos forrásokban sem bővelkedünk. A korai forrásanyagban az egyik leg-biztosabb kiindulópontot az egyházakhoz, szerzetesrendekhez köthető for rások jelentik. 42A Szent Imréhez kapcsolt pannonhalmi szövettöredék mintázatlan, és sem mi sem utal korábbi funkciójára, történetét nem ismerjük. A 8×8 cm-es töredék mind a négy oldala vágott, nincs rajta szövött szél. Az első két kérdés, amely szorosan összefügg egymással: melyik a szövet színoldala és melyik fo-nal a láncfonal? Az egyik oldalon zöld színű vékony fonalakat és sokkal vasta -gabb halványzöld fonalakat, a másik oldalon az előbbiek mellett világosbarna színű és kb. 2 cm-es sávonként váltakozva sárga, fehér, illetve piros fonalakat lehet látni. A szövet színoldala mégsem a „színes” oldal. Itt csak azokat a fona-lakat látni, amelyeket éppen nem húztak előre mintázni. A színoldal egyszínű zöld. Ebben az esetben nem lehetnek a vékony zöld színű fonalak a láncfo-nalak, mert olyan módon húzzák be egymás mögé a halványzöld fonalakat, ahogy egy vetülékfonalat nem lehet. A szövet vastag, halványzöld láncfona-lakból és vékony, zöld, valamint a hátoldalon szemmel láthatóan barna, sárga, fehér és vörös vetülékfonalakból épül fel. A színes vetülékfonalak jelenléte arra enged következtetni, a teljes szövet egykoron zöld alapon mintázott lehetett. A szabad szemmel jó állapotúnak tűnő textília a mikroszkóp alatt sok-kal kopottabb felületűnek látszik. A színoldalon látható láncfonalak valóban épek, de a vékony, zöld vetülékek károsodtak, elvékonyodtak, több helyen teljesen letörtek a felületről. A hátoldalon látható, barna színű vetülék szin-te csak mikroszkóp alatt vált láthatóvá, gyakorlatilag már csupán a szövet 39 Czobor (1897–1901). 40 A magyar királyok koronázó palástja. 41 Flury-Lemberg (1988); Sípos (1993); Kovács (1994). 42 Szende (2016), 795.
