Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)

II. Közlemények

70 Takács László A szentéletű püspök nem habozik, ráteszi kezét, és megszabadítja a gonosz lé­lektől. Ma természetesen már nehéz megállapítani, hogy milyen betegségben szenvedtek ezek a Márton által meggyógyított megszállottak, de Sulpicius Severus leírásaiban hangsúlyos szerepet kapnak a szuggesztióra, hipnózisra utaló, vagy azon is túlmutató gesztusok. Ahogy a félreértett halotti menetet is megállította, majd útjára engedte, ugyanúgy egy őrjöngő megszállottnak a szájába teszi a kezét, s bár az korábban mindenkit fenyegetett csattogó fo-gaival, Mártont meg sem érintik a fogai. S mivel a szájon át nem volt szabad távoznia, a gonosz lélek végül a gyomor váladékaként távozott. 23De gyógyított csókjaival Márton leprást is, 24 sőt meglepő módon egy elő -kelő beteg lányának a lázát az vitte le, hogy mellkasára tette a püspök levelét.25 Ez persze a csodálatos gyógyulásnak egy már magasabb foka, amikor nincs is szükség a szentéletű ember jelenlétére, hanem az általa megérintett vagy tőle származó tárgyak is csodás erejűekké válnak, és ugyanúgy gyógyító erőt közvetítenek. Maga Sulpicius Severus sem sorolja föl Márton minden csodás gyógyítá -sát, de nem bírja elhallgatni, hogy egy vakot is meggyógyított, akinek sze ­mét ecsettel (penicillum) érintette meg, 26 s amikor Márton véletlenül leesett a lépcsőn és súlyosan megütötte magát, éjszaka egy angyal jelent meg neki és kente be a sebeit, amelyek így másnapra teljesen eltűntek. Márton gyógyító tevékenységének egyik fontos sajátossága tehát, hogy nem pusztán szavaival gyógyít és támaszt föl halottakat, mint Jézus, aki Jai-rus leányát vagy a halott ifjút pusztán a szavaival támasztotta föl, hanem va-lamiféle gyógyító rituálé vagy eszköz is kapcsolódik a gyógyító aktushoz: vagy ráfekszik a halottra, vagy szájába teszi a kezét, ecsettel ér a szeméhez, s még az ő sebeit is bekeni kenőccsel egy angyal. 27 Mindezeket ugyanakkor abból a szempontból is érdemes számításba venni, hogy Sulpicius Severus már csak az idős Mártonnal és az ő, illetve tettei szemtanúinak letisztult történeteivel találkozott. A gyógyítás sokszor talán bonyolult aktusa tehát nyilván jócskán egyszerűsödött, és a fölösleges elemek a hosszú idő alatt kihullottak a történetből, de – jellemző módon – a valamiféle orvoslásra utaló sajátos elem mégis megmaradt, s az események nem hasonultak teljesen a jézusi gyógyítások példáihoz. 28 23 Vita Sancti Martini (1866), 17, 7. 24 Vita Sancti Martini (1866), 18, 3. 25 Vita Sancti Martini (1866), 19, 1. 26 Vita Sancti Martini (1866), 3. 27 Vita Sancti Martini (1866), 19, 4. 28 Sághy idézi Fontaine felosztását, amelyben négy csoportba sorolja a csodákat, és a legbővebbnek az evangéliumi csodákét mondja. Meg kell azonban jegyezni, hogy Jézus csodáiból hiányoznak azok a mozzanatok, gesztusok, amelyek Mártonéit jellemzik. Vö. Sághy (2016), 27–28.

Next

/
Thumbnails
Contents