Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
I. Tanulmány
Zsidó diákok a pápai bencés algimnáziumban a dualizmus idején 31 nevelésben is, az illető egyháznak szelleme szerint, részesül. Kivételt e te-kintetben csak is zsidó hitsorsosaink képeznek, kiknek ez idő szerint fele -kezeti közép iskolájuk nem volt s ennek folytán a helybéli orth. izr. hitközség mint e téren úttörő, üdvözlendő. Mi tökéletesen értjük és helyeseljük azon nézetet, melynek alapján izr. polgártársaink nem gymnasiumot, hanem reá-liskolát alakítanak, mert mint mindenben a praktikus ész hivei, ugy e tekin -tetben is ügyesen tudták megoldani a kitűzött célt. Ezen cél nem más mint a népiskolákból kikerült izr. fiatalságnak alkalmat nyújtani ugyanarra, a mire a keresztyén fiatalságnak már régóta alkalma nyílik t. i. kiképeztetését vallásának szelleme által átlengett középiskolában elérhetni. Égető szükség volt azon néposztály számára, melynek nagy része a gyakorlati életpályákon tölti be hivatását, olyan iskolát nyújtani, a melyben előkészíttetik az élet azon pályája számára, mely hogy mai napság nálunk annyira elhanyagolva van ál-lami életünkre bénitó s kártékony hatással bir. Az iparosnak, a kereskedőnek mainapság mindenek előtt reális műveltséggel kell birni, s ennek alapjait ki-zárólag a reáliskola képes megvetni, s ezért természetszerű volt zsidó hit felekezetü polgártársaink részéről a reáliskola felállítása. Igaz ugyan, hogy ezen cim orth. izr. reáliskola talán némely részről különös előítélettel fogad-tatik, hanem ennek tökéletes jogosultsága van, mivel célja a korszerű nevelést a vallásos érzület fejlesztésével a nép azon rétegei között terjeszteni, mely épen e téren ez ideig nagyon is visszamaradott, s megvagyunk győződve, hogy ezen intézet elfogja oszlatni azon súlyos vádat — melyet hangoztatva uton-utfélen hallani lehet — hogy az orth. zsidóság az általános műveltség számára érdeklődéssel és érzelemmel nem viseltetik, illetőleg nem bir.” 82Néhány hónapnyi működés után, 1878. november 10-én a Pápai Lapok ve -zércikkében kelt ki az iskola ellen, kifogásolván, hogy a pápai izraelita reális -kola nem tölti be küldetését, ezért fel kell lépni vele szemben: „Itten tehát nem európai szellemű középiskolával van dolgunk, hanem ázsiai fanatikus és ascetikus szellemű talmud zugiskolával. Nem hazafia-kat, nem magyar polgárokat nevelnek itten, hanem: Talmud zsidókat!... Vagy reál iskola, még pedig a törvények értelme szerint szervezeti reáliskola lesz az uj intézet vagy nem. Ha nem; akkor az illető ellenőrző hatóság bizonyára megfogja kötelességét tenni, s hatalmas vétója elsöpri Isten szabad ege alól: a szellemi rabság telepjét! a pápai talmud iskolát!”83 A Pápai Lapok szerkesztősége viszont következő lapszámában (1878. no-vember 17.) már helyesbítésre kényszerült. Közölték Csemez József reálisko -lai rendes tanár nyilatkozatát, melyben tanúsítja, hogy az ortodox izraelita hitközség által működtetett iskolában heti 26 órában tanítanak reál tantár-gyat, így megfelelnek a törvényi előírásoknak, és vállalják az esetleg bekö -82 Pápai Lapok, 1878. augusztus 18., 136.83 Pápai Lapok, 1878. november 10., 183.
