Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)

I. Tanulmány

32 Schilde René vetkező intézményi ellenőrzést. A szerkesztőség a nyilatkozat lehozatal után – miután hivatkoztak arra, hogy az előző heti cikkhez szolgáló információkat egy hitelt érdemlőnek tűnő egyén közölte – visszavonta a reáliskolát illető vá-dakat, és kifejezte, hogy „...hazafias megelégedésünkre fog szolgálni, tapasz -talván azt miszerint a pápai izr. orth. reáliskola, hazafias szellemben neveli azon ifjúságunk egy részét, mely állami életünkben, oly fontos szerepet vinni és tevékenységet kifejteni, annak idejében hivatva leend.” 84A pápai izraelita reáliskola azonban csak az 1878–1879-es tanévben mű -ködött, a tanév végével megszűnt, Szalai Antal pápai helytörténész szerint részben érdektelenség, részben anyagiak miatt.85 A pápai izraelita hitfele -kezet két évtizeddel későbbi középiskola alapítási kezdeményezése már na -gyobb sikerrel járt. Az 1899-ben elindított felekezeti intézmény 30 éven át fogadta a zsidó és nem zsidó diákokat. A germanizmus vádja A város keresztény értelmisége és a zsidó hitközség vezetői nem csak a kö-zépfokú oktatási rendszer intézménytípusainak kérdésében voltak különbö ­ző állásponton az 1870–1880-as években. Statisztikai adatok országos viszonylatban mutatják, hogy a dualizmus elején (1870–1871) a középiskolai tanulók csak mintegy háromnegyede volt magyar anyanyelvű, a második legnagyobb csoport német anyanyelvű volt. Az 1870–1880-as években a német anyanyelvűek aránya még növekedett is a középiskolai oktatásban, vallási viszonylatban kimutatható ugyanerre a kor-szakra az evangélikus vallásúak számarányának csökkenése és az izrae lita vallásúak számarányának megduplázódása. Ebből következik, hogy a nem-zetiségi viszonyokban való eltolódást a zsidó, jelentősrészt ekkor még német anyanyelvű polgári rétegek beiskolázásba való intenzív bekapcsolódása ered-ményezte. Az 1880-as évektől aztán a magyar anyanyelvű tanulók aránya folyamatosan nőtt, 1914-ben ez már 83,93%-ot jelentett, a vallási viszonyok viszont eközben nemigen változtak, tehát a magyar anyanyelvűek arányának növekedése elsősorban a korábban német anyanyelvű rétegek asszimiláció­jának következménye. 86 Az 1870–1880-as években lezajló, a magyar nyelvhasználat szempontjából negatív előjelű folyamat miatt keletkező feszültség helyi szinten is jelentke-zett, amelyben a város két középiskolájának, így a bencés algimnáziumnak szerepe is felvetődött. Egy 1882-es vitában a város zsidó lakosságának nem-84 Pápai Lapok, 1878. november 17., 189.85 Szalai (1996), 36. 86 Mazsu (1980), 304.

Next

/
Thumbnails
Contents