Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Az időkapszula 257 Scitovszky János esztergomi érsek 19 egész alakos, 3⁄4-es szembenéző képén jobbjával a vaskos fóliánsokkal megrakott műteremasztalra támaszkodik, míg baljában összehajtott kalapját tartja. Felirata: „Card. Joannes Babt. [sic] Sci-tovszky. Primas Hungariae, denominatus visitator Apostolicus 1855.” Ez utób -bi utalás finoman, áttételesen érzékeltetni akarja a rend kiváltságos helyzetét. Az apostoli vizitációra IX. Pius pápa 1852. június 25-ei brévéje Scitovszkyt ne vezte ki, aki azt több év után, 1855. szeptember 30-á tól október 3-é ig tartotta meg.20 A bencés szerzetes tehát azt kívánta az utókor számára jelezni, hogy itt nem egyszerűen a magyar egyházi hierarchia fejéről, hanem pápai vizitátorról (s titulusa szerint egyben legatus natus ról) van szó. Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát arcképét – nyilván valamelyik pesti útja alkalmával – Klösz György vette le. 21 A vizitkártya hátoldalán ugyancsak az előbbiek szellemében találunk egy utalást: „Chrysostomus II. Archiabbas S. Martini » Nullius « ” – vagyis abbas nullius , mintegy püspöki joghatósággal rendelkező apát. A világi hierarchiát az uralkodópár képviseli. I. Ferenc József magyar hon-védhuszár tábornoki díszegyenruhás térdképét Adolph Dauthage rajzolta kőre, a fénykép csupán e litográfia reprodukciója (a jelzetet a fotón nem lehet elolvasni). 22 Hátoldalán kézírással: „Franciscus Josephus Rex Hungariae Apos tolicus.” A Ludwig Angerer által felvett jobbra néző profil térdképen Erzsébet királyné turnűrös ruhát visel, arcát egy kevéssé elfordítja, 23 a hátlap felirata: „Eli -19 Nagykéri Scitovszky János (1785–1866) 1849-től esztergomi érsek, hercegprímás, a bíborosi kalapot 1853-ban kapta meg IX. Pius pápától. 20 PRT VI, A 103–104.21 Cégjelzés a hátlapon: „Klösz Gy. fényirdai műterme Hatvaniutcza, a barátok épületében. Pesten.” Klösz György (Johann Georg Klöss, 1844–1913), a jeles városfényképész 1866 kö-rül költözött Magyarországra, műterme előbb a pesti Úri utca (a mai Petőfi Sándor utca) és Régiposta utca sarkán, majd 1872-től a mai Ferenciek terén, a templom mellett álló épületben működött. A régi Budapest legismertebb fotográfusa, vö. Lugosi (2002). 22 A litografált hátlapon olvasható, kissé furán hangzó, magyar nyelvű felirat Bécsben ké-szült: „Dauthage A. tulajdona és kiadása, Bécs Wieden Mühlgasse No. 1. Mindennemü töb -besités megmarasztva. Märkl Gy. fényképzete Bécsben.” Adolf Dauthage (1825–1883) bécsi litográfus, elsősorban portrékat rajzolt, 1865 után erősen a fényképészet hatása alatt állt, vö. Thieme – Becker (1912), 441. Georg Märkl bécsi fotográfus és cinkográfus, 1858-tól működött a bécsi Josefstadtban, műteremcíme a Lange Gasséban, de változó házszámok alatt (az 1870-es években Lange Gasse 51.). 1880-ban vagy 1881-ben Pestre költözött, egy cinkográfiai intézet igazgatója lett. Vö. https://sparismus.wordpress.com/2014/06/19/ georg-markl-photograph-wien-viii-josefstadt-lange-gasse-110-ecke-pfarrgasse-unbe-kannte-dame-um-1861/ (A letöltés ideje: 2017. május 31.)23 A fénykép litografált hátlapja: „L. Angerer k. k. Hof-Photograph in Wien. Nach der Natur photogr. Vervielfältigung vorbehalten.” Az udvari fényképészi rangból következően az osztrák államcímer és az 1862-es londoni világkiállítás elismerő érme. Ludwig Ange-rer (1827–1879), a Pozsony vármegyei Malackán született osztrák fényképész, kémiát
