Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
258 Bogdán Melinda sabeth Regina Hungariae.” A császárné -királyné legismertebb portréfelvételei Angerer bécsi műterméből származtak. A sort Deák Ferenc öregkori egész alakos ülő képe zárja. A Canzi és Heller készítette pesti fénykép 24 hátlapján a kézírásos kommentár a következő óhajtást tartalmazza: „Deák Ferencz a bölcs hazafi, kit a jó Isten az anyaszen -tegyház jobb fiává változtasson át. 1872” – nyilván utalás Deák (mérsékelten) liberális és a névtelen bencés szerzetes konzervatív politikai beállítottságára, különös tekintettel a polgári házasság körül épp akkor dúló parázs vitákra az országgyűlésben. Deák már 1868-ban javasolta a kötelező polgári házasságot, Irányi Dániel pedig épp 1873-ban terjesztett elő ilyen irányú törvényjavaslatot, amely azonban akkor a felsőházi huzavonákon elbukott. (Az más kérdés, hogy az általános érvényű polgári házasságot csak 1894-ben iktatták törvénybe.) 25 A kegyes óhajhoz még azt is hozzáfűzhetjük, hogy Deák az „anyaszentegyház jobb fiaként” halt meg, tanú erre Rónay Jácint, aki 1876. január 22-én a haldoklók szentségét feladta neki. 26 Külön érdekesség a hátlapon a pesti árvaházi pecsét. Tudjuk, hogy az akkori közéleti szereplők közül többen – így Deák is, vagy Damjanich János özvegye – saját fotográfiáikat jótékony célra használták fel, oly módon, hogy a fényképész árulta azokat, s a befolyt jövedelmet karitatív szervezetek kapták meg. 27 Az időkapszula nem csupán a fotóhasználat egyik különleges formája, ha-nem utal a szerzetesi önképre is: miket tart fontosnak közölni a közösségről, illetve miket és kiket tart a maga számára lényegesnek. Kivételes adományként élhetjük meg, hogy egy véletlen csákányütés nyomán az időkapszula most „só-hajtott fel”, hiszen ez – ha nem is az örökkévalóságnak, hanem a bármikoriság -nak, a lehetséges távoli jövőnek szólt. A szerencsés utókor számára a csákány -nál talán finomabb eszközként szolgálhat a tudományos feltárás. és gyógyszerészetet tanult, előbb Pesten, majd 1854-től Bécsben dolgozott a helyőrségi gyógyszertárban. Ekkor már fotózott, például mint ezredgyógyszerész a krími háború idején a dunai fejedelemségekben. Ő terjesztette el elsőként a vizitkártya formátumot Bécsben. 1858-ban műtermet nyitott, Ferenc József 1860-ban nevezte ki udvari fényképésszé. 24 A cégjelzés ovális zöld bélyegzőben: „Canzi und Heller Photographisches Atelier Pest Christophplatz.” Lejjebb egy másik, ugyanilyen színű bélyegzés: „Pest városi árva-ház tu-lajdona. Minden utánzás tilos.” Canzi Ágost (eredeti neve Martin Kanz, 1808–1866) oszt -rák festő, Karlsruhéban és Párizsban tanult, 1840-től Bécsben működött, majd 1846-ban áttelepült Pestre, ahol 1862-ben Heller Józseffel közösen fotóműtermet nyitott. Farkas (2005), 207–208.25 1894. évi XXXI. tc.26 „Deák Ferenc meghajolt Isten előtt, meggyónt, megáldozott, részesült az Utolsó-kenet szentségében” – írta naplójában Rónay, idézi Sólymos (1997), 246. 27 Farkas (2005), 208. A fényképek jótékony célra való fordításáról (többek között Batthyány Lajosné és Damjanich Jánosné szerepéről) lásd Tomsics (2007), http://www.fotomuve -szet.net/korabbi_szamok/200704/fotografiak_a_hon_oltaran?PHPSESSID=0d486fe8f5a -286ae94d43321dcf1bd2d (A letöltés ideje: 2017. június 10.)
