Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)

II. Közlemények

Az elfeledett pénztörténész: Balogh Albin OSB (1887–1958) 215 A vita talán leginkább izgalmas része tehát az eltérő módszertani meg-közelítés okán az ártörténetről folyt, mert mind Balogh Albin, mind pedig Hóman Bálint jelentősen hozzájárult a korábbi ismeretek továbbfejlesztésé-hez, arról viszont kevéssé tehetnek, hogy munkájukat a későbbi kutatás csak részlegesen folytatta.68 Az alábbiakban a kutatás három irányban tett előre ­haladását tekintjük át röviden. 1917-ben Hóman tanulmányt közölt a 14. századi aranyválságról. Ennek kapcsán érintette az arany–ezüst relációjának kérdéskörét is. Számtalan adattal mutatta meg az értékarány változásait, és sikerült kimutatnia a 13. század végét követően az arany drágulását, majd az 1340-es évektől érté-kének újbóli csökkenését. Rámutatott arra, hogy a korabeli világgazdaság meghatározó tényezője, stabilitásának biztosítója éppen az arany–ezüst ér­ték arány állandósága volt.69 Összességében pedig az 1:10-es értékarány reá -lisnak mondható (eltekintve a Hóman által is kimutatott ingadozásoktól) nemcsak az Árpád-kor, hanem a késő középkor vonatkozásában is. 70A mértéktörténet sok területén még ma is hiányoznak az alapkutatások, így teljességről és bizonyosságról csak a jól kutatott ágakban: a hossz- és föld-mértékek esetében beszélhetünk. Az űr-, a súly- és a darabmértékek adatai, metrikus értékei további feltárásokat igényelnek. Az eltelt száz év alatt tehát jelentős előrehaladás tapasztalható, azonban egyes kérdések feltártsága még mindig elégtelennek mondható. 71 A hosszú távú mozgásokat vizsgáló ártörténet művelése csak sok évszáza-don át futó, minél teljesebb adatsorok összeállításával lehetséges. A Hóman által megkezdett munkának azonban nem nagyon akadt folytatása, mert a tör-téneti Magyarország fejlett írásbeliséggel rendelkező, szabad királyi városai közül a jelentős késő középkori és újkori forrásanyagot (számadáskönyv-so-rozatokat) őrző települések zöme 1920 után a határokon kívülre került. Egye düli kivétel Sopron, amelynek forrásanyagát ártörténeti szempontból is sikerült feldolgozni, és közzétenni. Visszautalva a fentebbi, a pénzek (relatív) vásárlóértékéről folytatott vitára, nem véletlen, hogy a nemzetközi összeha-sonlítás és az évszázados trendek vizsgálata érdekében az említett kiadvány -ban az egyes áruk értékét a feldolgozók ezüstgrammban is kifejezték. 72 Az időközben Esztergomba került Balogh Albin ismertetést közölt az esz -tergomi bencés gimnázium 1852-ben alapított éremgyűjteményéről. Erre az adott alkalmat, hogy az iskola régiségtárának megszervezése után került 68 Míg Hóman impozáns adatsorokat tett közzé (Hóman [1916], 474–543), és ezeket elemez ­te, addig Balogh Albin értékes ártörténeti fejtegetéseket írt: Balogh (1912), 42–58; Ba ­logh (1915), 135–159. 69 Hóman (2002 [1917]). Különösen: 279–280. 70 Engel (1990), 47–55; Kubinyi (1998), 114. 71 Bogdán (1998), 331. 72 Dányi–Zimányi (1989).

Next

/
Thumbnails
Contents