Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
I. Tanulmány
22 Schilde René peznek a különböző ösztöndíjak meghirdetéséről szóló iratok. Az országosan, illetve vármegyei szinten meghirdetett ösztöndíjak többségét olyan szegény sorsú, szorgalmas, jó tanulmányi eredményekkel bíró diákok nyerhették el, akik római katolikus vallásúak (Veszprém megyei magánpénztárokra ügye-lő választmány kezelése alatt álló ösztöndíj, budai Mária Terézia-alapítvány ösztöndíja, váci Mária Terézia-alapítvány ösztöndíja, Koháry-féle ösztöndíj, Gazsi-féle ösztöndíj, Verbőczy-féle ösztöndíj, Szamko-Mialtro-Benedik-féle ösztöndíj, Győri árva királyi-alapítvány ösztöndíja, Matyasovszky-féle ösz-töndíj, Széchenyi-féle ösztöndíj, váci püspök által meghirdetett ösztöndíj, Lippay-féle ösztöndíj, gr. Harrach-féle ösztöndíj, Latinovits-féle ösztöndíj, Adamovics-féle ösztöndíj, Nitzky-féle ösztöndíj, Matkó-féle ösztöndíj, Marczibányi-féle ösztöndíj). 50 Az 1880-as években egyedül a Besán-féle alapítvány ösztöndíját hirdették meg bármilyen vallású diák számára. 51 A helyi illető -ségű alapítványok ösztöndíjai viszont nem tettek vallási kitételt. A 1871-től működő, iskolai tanárok és helyi prominens személyiségek által alapított Szulpicz-egyesület ösztöndíja a pápai katolikus algimnázium szegénysorsú, jó erkölcsű, jeles előmenetelű diákjait kívánta segélyezni. A pápai Matits-ala-pítvány és a Pápai Polgári Kör alapítványa szintén vallási kitétel nélkül hir dette meg ösztöndíjait.52 Tandíj esetében a pápai bencés algimnázium mint az állami tanulmányi alapból fenntartott intézmény a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által meghatározott összeget szedte be diákjaitól. Az összeg mértékének megállapítása nem tartozott saját hatáskörébe, így a katolikus iskolában tanuló zsidó diákokat ebben a tekintetben nem érhette hátrány. 53 Karády Viktor szerint a felekezeti iskolákban a századfordulóig alig érzé -kelhető országos szinten a zsidókkal szembeni kizárási hajlam. A zsidó diá -kok aránya az evangélikus gimnáziumokban volt a legmagasabb országos viszonylatban, ezután következtek a kálvinista oktatási intézmények, majd a katolikus iskolák. A történész utal arra, hogy a katolikus tanítórendek gim-náziumai közül elsősorban a piaristáknál, kisebb mértékben a cisztercieknél a zsidók túlképviselete is kimutatható. Állítása szerint a „trendváltozás”, a zsi dóság növekvő alulképviselete több okra vezethető vissza: az 1894–1895-ös szekularizációs törvények – amelyeket a klérus elutasított –, a katolikus agrárius párt megalakulása, illetve a klerikális konzervativizmus antisze-mitizmusba való átcsapása mind szerepet játszhattak ebben, az 1895–1896-os ún. „laikus” törvények pedig elindították a magyar Kulturkampf ot, amely szembeállította a többségi (katolikus) egyházat kisebbségi partnereivel, s 50 PFL PBG 1882. augusztus 17., 1882. november 28., 1882. december 3., 1884. december 24., 1884. december 27., 1885. szeptember 19., 1885. december 3., 1886. november 17.51 PFL PBG 1885. december 9.52 Bakonyvári (1898), 78, 82. 53 PFL PBG 1882. augusztus 17., 1887. július 24.
