Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
204 Gyöngyössy Márton ségessé tette az átváltás kérdésének, a pénzérték-viszonyoknak megfelelő – törvényi szintű – rendezését, így a pensa auri kifejezést a bizánci aranysolidusnak kell megfeleltetnünk. 29 4. A pensa auri kapcsán bontokozott ki egy kisebb vita a terménypénzről is. 30 Balogh Albin ugyanis első hozzászólásában azt állította, hogy csak Szent Ist ván törvényeiben szerepel a pensa auri , illetve a iuvencus (’tinó’), mert a későbbi törvények már csak pensá t és bos t használnak. Hóman válaszában aláhúzta, hogy ez a jelenség egyrészt arra utal, hogy Szent István idején tény-legesen aranypénzekkel számolhatunk, Szent László idején pedig valamilyen számítási módot kell feltételeznünk, másrészt a iuvencus (azaz a ’terménypénz’) helyett sehol sem szerepel bos . Balogh Albin újabb hozzászólásában erre több törvénycikket is citált, azonban ezekben az esetekben – ahogy arra Hóman viszontválaszában rámutatott – a bos jelentése: ’igavonó állat’, ’áldo -zati barom’, ’bitangjószág’, ’külkereskedelmi kiviteli cikk’ és nem ’termény pénz’. 31A későbbiekben a terménypénzzel kapcsolatban Hóman Bálint értelmezé -sét fogadta el a szakirodalom (például: Huszár Lajos, Gedai István, Kovács László). Azonban Hóman egyes felvetései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Gedai István a Szent István aranypénz-veréséről szóló téziseit megfogalmaz-za. Bár ez tárgyunk szempontjából kevéssé lényeges, ám az erről szóló, újra és újra fellángoló vita kora középkori numizmatikai kutatásunk elmúlt három évtizedét meghatározóan végigkíséri. 32 5. Hóman Bálint a Magyar pénztörténet ben hosszasan kritizálta Balogh Albin-nak a III. Béla pénzverésével kapcsolatos nézeteit. Szerinte ugyanis Balogh III. Béla (1172–1196) állítólagos reformjainak több lapot szentelt, és azt állította, hogy a király a régi pénzegységgel szakított, és helyébe a görögöt hozta be. Szerinte egyébként félreértette Réthy Lászlót, amikor IV. István (1163–1164) arany- és rézpénzeit III. Bélának tulajdonította.33 A Hóman Bálint által IV. Ist -vánnak tulajdonított rézpénzek kapcsán Balogh hozzászólásában azt rögzí -tette, hogy egyrészt nem egyféle pénzekről van szó, másrészt az szerinte is kizárható, hogy azok IV. Béla (1235–1270) és V. István (1270–1272) pénzei lennének. A nagyszámú változat viszont arra utal, hogy hosszabb ideig tartó pénzverési tevékenységgel állunk szemben, ez pedig nem felel meg IV. István 29 Huszár (1988 [1938]), 339–341; Gedai (1986), 27; Kovács (1997), 269; Gedai (1999), 21– 24, 53–55; a leletadatokhoz: Gedai (1969), 109–110. 30 Hóman (1916), 158, 161–163. 31 Balogh (1917), 74; Hóman (1917), 80; Balogh (1918a), 22; Hóman (1918), 24–25. 32 Huszár (1988 [1938]), 339–341; Gedai (1999). Különösen is: 54–56. A vitához további iro dalommal: Kovács (1997), 262–272. 33 Hóman (1916), 268 (1. jegyzet).
