Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Az elfeledett pénztörténész: Balogh Albin OSB (1887–1958) 199 Balogh Albin monográfiája három fejezetre tagolódik. Az első részben alap-fogalmakat ismertet, kitér a súlyrendszerre, a pénzverés kezdeteire, az átváltás, a beváltás (cambium), a kamara haszna (lucrum camerae), a névérték és a vásárlóképesség kérdésköreire. A második rész már ténylegesen a ma-gyar pénzverés kezdeteit tárgyalja, tulajdonképpen a teljes 11. század magyar pénz történetét Szent Istvántól (1000–1038) Könyves Kálmánig (1095–1116). A harmadik, leghosszabb fejezetben a 12–13. század jelenségeit vizsgálja, ártörténeti kitekintéssel. A tudós bencés Árpád-kori pénztörténeti munkájáról először a Századok-ban jelent meg rövid értékelés. A könyvismertetésnek szánt írás azonban va -lójában csak egyetlen, érdeminek nem tekinthető kérdéskörre szorítkozik, nevezetesen az értekezés azon kísérletére, amellyel a középkori fizetőeszköz értékét a korabeli (1912) pénzértékekben határozta meg, ezt pedig az ismer-tetés szerzője szerint nem sikerült megvalósítania. Másrészt „ha adataiban a számszerű értékeket az időpont és a hely megfigyelésével csoportosította volna, sokkal több fáradsággal, de értékesebb eredményeket ért volna el” – véli a recenzens. 6Balogh Albin pontokba szedte az előbbi bírálatra készített válaszát. Rá -mutatott arra, hogy célja az Árpád-kori pénzverés és a pénzek rövid történe -tének megírása volt, ezt csak néhol igyekezett modern vonatkozásokkal ki -egészíteni. Arra hivatkozott, hogy az általa ismertetett arányszámok az illető korokban nem változtak, másrészt számításai okleveles adatokon alapulnak. Koronaértékről a bíráló állításával ellentétben egyáltalán nem írt. A földárak és a búzaárak vonatkozásában részletes adatsorokat közölt, a bíráló még-is csak néhány adatot kiragadva marasztalta el. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy bírálója egybemossa a dénárok ezüstértékét és vásárlóerejét. Ugyanak-kor megjegyzi azt is, hogy az egyes adatok esetében igyekezett feltüntetni az időpontot és a helyet is, ahol ez lehetséges volt: a törvények esetében a hely-meghatározás nyilvánvalóan nem lehetséges. Álláspontja szerint tartózko -dott a „vakmerő és minden alap nélkül való következtetésektől”, ezért tűnhet úgy, hogy nem közöl minden esetben összefoglaló eredményt. 7A bencés szerzetes néhány évvel később folytatta publikációs tevékeny -ségét: egy a 14. század első felének pénztörténetét elemző tanulmányt közölt a Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Évkönyvé ben „Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején” címmel. 8 Az 53 oldalas közlemény Károly Róbert (1307–1342) 1323-as pénzreform-kísérletével indul, majd a korabeli bánya-kamarai és a pénzverési tevékenység rövid összefoglalásával folytatódik. Az arany- és ezüstpénzek bemutatását követően sor kerül a pénzváltás rend-6 Századok (1913).7 Balogh (1913). 8 Balogh (1915).
