Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
198 Gyöngyössy Márton Galánthai Balogh 3 Lajos 1887-ben született Kassán, 1903-ban lépett a Pan -nonhalmi Szent Benedek Rendbe, ekkor kapta az Albin nevet. Bölcsészdok -tori oklevelét Erdélyi László bencés egyetemi tanár tanítványaként szerezte meg a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Pappá szentelése után gimnáziumi tanár volt Győrben, majd főiskolai tanár Pannon-halmán. Ezt követően Esztergomban és Pápán ismét gimnáziumi tanárként működött, utóbbi helyen rendházfőnöki és igazgatói feladatokat is ellátott, majd megint Esztergomba került házfőnök-igazgatónak. 1925–1926-ban ása-tásokat vezetett Esztergom-Kovácsi területén, így nevéhez fűződik a pénzve -rők falvának részbeni feltárása. 1916–1921 között a Magyar Numizmatikai Társulat tagja volt. 1928–29-ben állami ösztöndíjjal a Római Magyar Történe-ti Intézetben a pannoniai kereszténységet tanulmányozta. Több középiskolai tankönyvet is írt. A második világháború idején a Katolikus Tanügyi Főha-tóság igazgatója, majd főigazgatója lett, 1948-ban viszont nyugállományba vonult, és a Budapest-Rómaifürdői Plébánián látott el lelkészi feladatokat haláláig (1958). 4Balogh Albin első pénztörténeti munkája, A magyar pénz története az Árpádok idején, 1912-ben jelent meg a „Kolozsvári értekezések a magyar mű-velődéstörténelem köréből” című sorozat első köteteként. Az 58 számozott oldalból álló kismonográfia célkitűzése szerint pénztörténet, amely műfajt Arnold Luschin von Ebengreuth klasszikus művére hivatkozva Balogh így ha-tároz meg: „...az egyes pénzeket és pénzrendszereket aszerint mérlegeli, hogy milyen szerepet töltöttek be a forgalomban, az egyes emberek és társaságok, osztályok érintkezésének lefolyásában s így a művelődéstörténetnek nagyon is fontos része”. Az előszóban olvasható rövid kutatástörténeti fejtegetésben a szerző helytállóan mutat rá, hogy ebben az értelemben az Árpád-kor pénz-történetét bemutató munka korábban nem született, a kutatók őt megelő zően kizárólag szorosan numizmatikai (leíró éremtani) jellegű műveket tettek közzé. 5 3 A köznemesi galánthai Balogh család gyökerei a 16 századra nyúlnak vissza, Nagy Iván Pozsony megyei eredetűnek vélte őket. A család tagjai hivatalviselőként feltűnnek több felvidéki vármegyében, közülük Balogh Miklós előbb csanádi püspök és szepesi prépost, majd váci püspök lett (1685–1689). A család egyik ága a 18. században grófi címet kapott. A családról: Nagy (1857), 138–140. Galánthai Balogh Miklós váci püspökről: Karcsú (1885), 19; Chobot (1915), 42. 4 Névtár (1987), 152 (Nr. 1170.); Ábrányi– Soós (2001), 265; Soós (2010), 25. Az esztergomi ásatásokhoz: Zolnay (1965), 155; MRT 5, 177–178. 5 Balogh (1912). Az előszó: 5–7. Balogh Albin Arnold Luschin máig meghatározó művének ( Luschin [1904]) 134. oldalára hivatkozva határozta meg a pénztörténeti kutatás felada -tait. Hóman Bálint egy 1926-os előadásában szintén rámutatott annak fontosságára, hogy a leíró numizmatika mellett a pénztörténet rendes művelésével is foglalkozzanak a hazai kutatók: Hóman (2002 [1926]), 371–372.
