Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
186 Vajda Tamás megállapítani. Felhívta a figyelmet a gyermek óriási mozgás- és játékszük-ségletére. A szellemi munka akkor igazán gyümölcsöző, ha a hajlamokat fi -gyelembe vesszük, ha érdeklődéssel és figyelemmel dolgozunk. 104 Széles körű munkásságnak köszönhetően Várkonyi professzor nemcsak az egyetemi hallgatók, de a pályán lévő pedagógusok körében is népsze-rű volt. Így nem meglepő, hogy a Szegedi Pedagógusok Köre 1935. október 20-án a gyakorló polgári iskola tornatermében tartott alakuló közgyűlésén ő köszöntötte az egybegyűlteket,105 majd a mintegy másfélszáz tanító és ta nár egyhangúlag őt választotta az egyesület elnökévé. 106 Várkonyi profes z -szor programadó ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy „Az egyesület célja, hogy a hazafias és vallásos-erkölcsi nevelést, amelyet az állami törvények is előírnak, minél tökéletesebben megvalósítsa. [...] Olyan erkölcsi testület ez az egyesülés, amelynek össze kell forrnia a végső célban. A kitűzött cél mielőbbi megvalósítását vitaesték, felolvasások, szóval elméleti foglalkozás (módszer-tani-, testi-, jellemnevelés, osztályfőnöki óra, gyermekvédelem) által akarja elősegíteni.”107 Az egyesület 1936. január 26-án a városháza közgyűlési ter -mében Várkonyi professzor elnökletével tartotta meg a budapesti gyógype -dagógiai tanárképző főiskola igazgatója, Tóth Zoltán előadását A gyógypedagógia szerepe az egyetemes nevelői gondolkodás kialakulásában címmel. 108 A Szegedi Pedagógusok Köre azonban nemcsak a tanítók és tanárok szá mára rendezett programokat. Már 1936. február 6-án előadássorozatot indítottak Szülők iskolája címmel. Ebben a sorozatban a szervezésen felül több előadást is tartott Várkonyi professzor (pl. A nevelői ráhatások, A családi nevelés címmel).109 Előadásában hangsúlyozta, hogy a nevelésben a parancs, az utánzás és a példaadás fontos szerepet játszik. A parancsolás alapján azért lehet nevelni, mert a gyermeknek utánzó ösztöne van. A nevelésben azonban legfontosabb a példaadás, ez sokkal többet ér, mint a beszéd. Nem szabad a gyermeket verni: nincsen rossz gyermek, csak rosszul nevelt gyermekek vannak.110 Február 11-én délután a rókusi elemi iskola tornacsarnokában tartotta A gyermek lelki élete című előadását. Ebben hangsúlyozta, hogy az új gyermeknevelés a külső jelenségekből a belső lélekre igyekszik hatni, s a gyermek fejlődésében négy nagyobb korszakot különböztet meg. 111 A Szülők iskolája keretében 1936 tavaszáig a rókusi elemi iskolában összesen 22 elő-adást tartottak, amelyeket együttesen 298 apa és 1426 anya hallgatott meg, 104 SzN 11 (1935) okt. 11. 5.105 SzN 11 (1935) okt. 19. 6.; Dm 11 (1935) okt. 19. 8.106 SzN 11 (1935) okt. 22. 6.; Dm 11 (1935) okt. 22. 6.107 SzÚN 18 (1935) okt. 22. 3.108 SzN 12 (1936) jan. 26. 7.; SzÚN 18 (1936) jan. 28. 2.; Dm 12 (1936) jan. 26. 9.109 Dm 12 (1936) febr. 6. 5.; SzÚN 18 (1936) febr. 7. 3.110 Dm 12 (1936) febr. 7. 6.111 Dm 12 (1936) febr. 12. 4.
