Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Várkonyi Hildebrand a szegedi egyetemen (1929–1940) 181 Ilyen iskolában nincs is több három-négy tantárgynál naponta. Boldogok az amerikai gyermekek.” 63 Hasonlóan fogalmazott 1935. október 10-i előadásá -ban is: „A tanulással függ össze a szellemi munka és a szabadság. Montessori szerint fel kell szabadítani a gyermeket az iskolák járma alól; a gyermeknek mozgásra van szüksége; Montessori kidobatta az iskolapadokat. Keresni kell olyan tevékenységet, olyan foglalkozást, amely a gyermek szükségletének megfelel. Ezt az elvet vallják az amerikai iskolákban. Ha a gyermek hajlamait, szükségletét figyelembe vesszük, akkor a nevelés eredményes, mert így nem lesz túlterhelve.” Az előadásban kitért az erkölcsi nevelés és a testi fenyítés kérdésére is: „az erkölcsi nevelés hatalmasan előrenyomul a régi iskola tisz-tán értelmi törekvéseivel szemben. A testi fenyítés nem engedhető meg, mert nem objektív, a végrehajtó indulatától függ, és a gyermek önérzetét lealacso-nyítja, belső ellenállást fejthet ki benne, kétszínű lehet. A büntetést nem lehet kiküszöbölni, de humanizálni és individualizálni kell.”64 A gyermeklélektan kutatójaként Várkonyi professzor figyelemmel kísérte a gyermekközpontú pedagógiai irányzatok, iskolák működését. 1936. augusztus 30-án65 az angli ai Cheltenhamben előadott 66 a Pedagógusok Világkongresszusán, 67 amely az 1930-as évek legjelentősebb reformpedagógiai tanácskozása volt. 68 A kong -resszuson szerzett élményeiről a Szegedi Pedagógusok Köre 1936. december 18-án tartott ülésén előadásban számolt be. Megállapította, hogy a tanácsko-záson részt vevő angolok és amerikaiak a szabadság gondolatának a hívei, és ez a jelszavuk: „szabad államban, szabad ember”. 69 A reformpedagógiával kapcsolatos elméletet a gyakorlatba is átültette: az új nevelés-lélektani kutatások eredményeit a gyakorlat próbájának akarta alá vetni, másrészt az új nevelési eszméket a „vidékhez” akarta adaptálni.70 Ezért 1936 nyarán új, koedukált kísérleti elemi iskola megszervezéséhez lá -tott hozzá. Az erről szóló első újsághír szerint: „A dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár vezetése alatt működő lélektani intézet küldi ki két tehet-séges előőrsét, hogy az új nevelésnek és a gyermeklélek tanulmányozásán alapuló modern tanításnak híveket szerezzen. [...] Két fiatal tanárnő, Békási Gizella és Dolch Erzsébet vezetik az új iskolát, amelynek felügyeletét dr. Vár konyi Hildebrand és a pedagógiai inté zet vezérkara vállalta.” 71 A Kerti Iskola Újszegeden a Tárogató utca 12. szám alatti ötszobás házban nyílt meg. A ház -63 Dm 11 (1935) szept. 29. 6.64 Dm 11 (1935) okt. 11. 4.65 MTI NH 1936. aug. 31.66 BpH 56 (1956) szept. 1. 8.; Dm 12 (1936) szept. 1. 6.67 Varga (1993), 18. 68 Várkonyi (1938a), 21–24.; Várkonyi (1938b), 92–95. 69 SzÚN 18 (1936) dec. 19. 4.; Dm 12 (1936) dec. 19. 7.70 Varga (1993), 51. 71 Dm 12 (1936) jún. 14. 13.
