Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
182 Vajda Tamás hoz szép, fás, gyepes, virágos kert tartozott,72 mert „a terv az volt, hogy [...] egészséges, szabad levegőre vigyük a gyermekeket, hogy az iskolai élet zárt volta ne éreztesse hatását a fejlődő szervezetre”.73 A hely kiválasztásakor tudatosan keresték a belváros zajától félreeső, egészséges környezetet. 74 Az iskola igazgatójának, vezető tanítójának egyik közvetlen munkatársát, Dolch Erzsébetet (1906–2002) választotta, akinek személyiségében a jól képzett pe-dagógiai kutató tulajdonságai ötvöződtek a gyerekek felé szeretettel forduló tanítónő ideális jellemvonásaival. Dolch Erzsébet az egyetemen Várkonyi munkatársaként vett részt a pszichológiai kísérletekben, s Várkonyi témave-zetése alatt írt, 1938-ban nyomtatásban is megjelent doktori értekezése (Az „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati megvalósulásai) a reformirányzatok egyik legjobb korabeli áttekintését nyújtja. 75 A doktori értekezésben Dolch Erzsé -bet hangsúlyozta, hogy „az iskola a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetének kísérleti iskolája”. 76 A Kerti Iskolában intenzíven foglalkoztak a gyermekek intellektuális, fi-zikai-testi és erkölcsi nevelésével. Az értelmi nevelés terén a kisgyermekek érdeklődésére alapoztak, de arra is ügyeltek, hogy elvégezzék az állami tan-tervben előírt tananyagot. Központi kérdés volt a gyermekek aktivizálása és önállóságra nevelése. Fontosnak tartották, hogy a cselekedtetés során a gyer-mekek egyéni adottságaihoz, képességeihez is alkalmazkodjanak. Gyakran oldattak meg velük érdekes, izgalmas problémákat, miközben igyekeztek kialakítani bennük az együttműködés igényét. 77 Dolch Erzsébet megfogalma -zása szerint „Második otthonává igyekeztünk tenni az iskolát, hogy amen y -nyire lehetséges, ugyanúgy viselkedjék, mint otthon, s olyan szempontokból tekintse itt is a dolgokat, mint otthon, hogy olyan érdeklődéssel jöjjön az isko-lába, s itt olyan dolgokat műveljen, amelyeket érdemeseknek és értékeseknek tart önmagukért, mint aminőkkel játszik és foglalkozik otthon, s vesz részt mind a szülői ház, mind a szomszédság életében”.78 Módszerek tekintetében a játék, az egyéni foglalkozás, a családias hangulat, a közösségi szellem ki-alakítása játszották a főszerepet (szó- és kartontáblák, valamint a környezet, a kert79 segítségével). 80 Beiratkozáskor megtörtént a leendő első osztályosok egyéni felmérése (Herbert Winkler lipcsei professzornak az akkor legkorszerűbbnek számító, 72 Zentai (1988), 190. 73 Dolch (1938), 91. 74 Fizel (2013b), 38. 75 Németh–Skiera (1999), 93. 76 Dolch (1938), 92. 77 Pukánszky (2002), 112–113. 78 Dolch (1938), 92. 79 Dolch (1938), 99. 80 Fizel (2013b), 38.
