Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Várkonyi Hildebrand a szegedi egyetemen (1929–1940) 171 tevékenységének kifejlődését.18 Pierre Janet filozófiából és orvostudományból egyaránt doktorált, s hallgatóit is a klinikai érdeklődésre bátorította.19 En nek megfelelően Várkonyi Hildebrand érdeklődése is egyre inkább a kísérleti és természettudományos megalapozottsággal bíró pszichológia felé fordult, a böl cseleti alapozású elméleti pedagógia helyett. Párizsi tartózkodása alatt már a magyar lélektani irodalmat ismertette az 1929. március 20–23. közötti nemzetközi lélektani kongresszuson. 20 Szegedi kinevezésének háttere – a párhuzamos tanszékek ügye A kolozsvári egyetem szegedi elhelyezése21 az első években súlyos kompro -misszumot jelentett mind a professzorok, mind a hallgatók számára. A ké -nyelmetlen helyzetből csak az építkezések 1926-os megindítása jelentett kiutat. Ezzel egyidejűleg új tanszékek felállítását is kilátásba helyezte Kle -belsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az egyetemi építkezések és a szervezeti fejlesztések azonban nem pusztán szaktudományos kérdések voltak, összefüggtek a hallgatók (és professzorok) felekezeti arányaival, va-lamint a katolikus teológiai kar megszervezésére irányuló törekvésekkel 22 is. A szegedi egyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kara hallgatói -nak felekezeti megoszlása egyértelműen eltolódott a római katolikusok javára:23 az 1920-as évek második felére a római katolikusok ar ánya majd 10 százalékponttal nőtt (54,84%-ról 63,33%-ra), a reformátusok aránya szinte pontosan annyival csökkent (25,8%-ról 16,67%-ra). 24 Ebben az időszakban azonban a kar három meghatározó jelentőségű tanszékének élén protestáns professzor állt:25 a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője Dézsi Lajos, a Fi lozófiai Intézeté Bartók György, a Pedagógiai Intézet é Imre Sándor volt. 18 Németh–Skiera (1999), 63. 19 Pléh (2010), 268. 20 MTI NH 1929. márc. 23.21 1919. május 12-én a román hadsereg fegyveres erővel vette el az egyetem épületeit. A pro-fesszorokat megfosztották a katedráiktól, többségüket lakásuktól és ingóságaiktól is. Többüket vizsgálati fogság ürügyével rövidebb időre börtönbe is zárták, majd a követke-ző hónapokban kitoloncolták a román megszállás alá került területekről. A Budapesten gyülekező professzorok és hallgatók 1920 tavaszától hivatalosan is folytatták az oktatást, végül 1921 júniusában törvény rendelkezett a kolozsvári egyetem ideiglenes Szegedre helyezéséről.22 Miklós (2011), 76. 23 Fizel (2013a), 17.; Fizel (2014), 66. 24 Beszámoló (1929), 396–397.25 Péter (1995), 124–128.
