Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
142 Kádár Zsófia dig dömölki apát lett. 77 Az egyetlen azonosítható személy tehát azzal a felté -telezéssel összevág, hogy a bencés noviciátus indulása és a kérészéletű győri jezsuita akadémia felállítása között bizony volt ok-okozati összefüggés. A forrásokban még egyetlen, apró nyomot sikerült eddig feltárni. A je zsuita rendfőnöknek a tartományfőnökök számára írott válaszlevél-sorozata őrzött meg egy nehezen értelmezhető részletet, amely még is arra utal, hogy a győri rendházban novíciusok voltak jelen. Muzio Vitelleschi generális 1639. ápri-lis 30-án Johann Rumer osztrák provinciálisnak címzett levelében ezt írja: „Győrben az igen jókora família táplálása; a klauzúrára való ügyelés csekély, a novíciusokra, akik néha ott működnek, pedig semmi. Ritkásak az egyezte-tések, minden egyvalaki tanácsára történik, az őszi szünidőben a szentbe -szédet nem látogatják, a lelkesedés sem a rektorra nem jellemző az övéivel való bánásmód terén, sem a spirituális atyára...”78 – A novíciusok említése azért fontos, mert a jezsuita személyi katalógusok alapján ezekben az évek-ben Győrben nem tartózkodtak jezsuita novíciusok, tehát az említettek csak a győri gimnazistaként a bencésekhez beléptetett szerzetesnövendékek le-hettek. Szintén e forrásrészlet alapján és valószerűsége miatt még az is fel -tehető, hogy a bencés novíciusok a jezsuiták házaiban, rendházában kaptak szállást.79 Ezzel összecseng Szakály Ferencnek tanulmányom elején idézett, feltételes megállapítása is arról, hogy a konvent újjászervezése utáni években nemcsak a főapátok, hanem a szerzetesek is Győrött lakhattak. Forrásunk egyúttal azokat a nehézségeket is sejteti, amelyek miatt a jezsuita rendi veze-tés egyetlen tanév után a győri akadémia felszámolásáról döntött. A győri gimnazisták között tehát érdemes a bencés novíciusokat keresni. Ez különösen 1638/39-re és a következő évekre vonatkozóan fontos feladat, mivel a korai évtizedekből a bencés szerzetesi „névtár” is nagyon hiányos, maguk a bencés rendi források is csak a század utolsó harmadától kezdve teszik megnyugtatóan rekonstruálhatóvá a személyi állományt. 80 A jezsuita éves jelentés (fentebb idézett) beszámolója alapján már Pálffy Mátyás főapát-tá való kinevezésének évében 12 fiatal jelöltet azonosíthatnánk a rendben, és ennek fényében nem tűnik túlzásnak az újdonsült elöljáró örömteli beszá-molója sem, amely szerint már kinevezése évében tízen alkották a „pannon -77 PFKK Liber Sod. Iaur. 12v–13v, PRT IV, 98, 677. Seiffrid Imre néven, 1646-ban főmonostori alperjel, 1647-től dömölki apát, meghalt 1662 előtt.78 ARSI Austr. vol. 5, I, 475. „Jaurini familiam ali nimis amplam; clausurae curam vix ullam esse; nullam novitiorum, qui degunt ibi aliquando. Raras consultationes; omnia unius agi consilio; per autumnales vacationes orationem non visitari; de spiritu nec rectorem cum suis agere, nec patrem spiritualem...” (A közlés Lukács László másolata alapján történik.)79 A győri jezsuita kollégium számára ugyanis Draskovich György püspök éppen kevéssel azelőtt, 1637-ben szerzett meg további 11 főtéri házat a leendő templom, rendház és iskola számára. Acsay (1901), 24–26. 80 PRT IV, 677–681, PFL AA Ant. mon. prof. (Ez utóbbi forrásban a győri diákok közül bencés szerzetbe lépők egyikét sem találtam meg.)
