Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
128 Kádár Zsófia A restitúciós ediktum utóéletét, a monostor-vita továbbgyűrűzését, illetve a harmincéves háború további katonai-politikai eseményeit itt részleteiben nem ismertetve csupán a szempontunkból fontos mozzanatokat emelem ki. 1635-re a katolikus restauráció eszméje fokozatosan ellehetetlenült. II. Fer-dinándnak egyre többen tanácsolták (többek között Pázmány Péter is), hogy a katolicizmus helyzetének megőrzése, illetve javítása terén inkább saját tar-tományaira koncentráljon, a birodalomban pedig az egység megőrzése érde kében inkább törekedjék kompromisszumra.20 Ennek szellemében köttetett meg 1635-ben a prágai béke, amely nemcsak a harmincéves háború ún. svéd szakaszának lezárását jelentette, hanem annak a militáns, protestánsellenes „szent háborút” hirdető ideológiának a végét is, amely leginkább Lamormaini személyéhez kötődött. 21 A monostor-vita 1630-tól a jezsuiták és a monasztikus rendek képvise-lői közötti vitairodalomban folytatódott. Az anonim megjelent, Pro Sacra Caesarea Maiestate, Eiusdemque [...] Defensio című jezsuitaellenes pamfletet a szakirodalom feltételesen a vita további résztvevőihez, Caspar Schoppe (1576–1649) publicista, filológus személyéhez vagy esetleg Romanus Hay, a svábföldi Ochsenhausen bencés monostorának szerzeteséhez köti.22 Jezsui -ta részről elsőként Miksa bajor választófejedelem jezsuita gyóntatója, Adam Contzen (1571–1635) adott választ,23 majd a szintén jezsuita Paul Laymann (1574–1635) terjedelmes vitairata foglalta össze a jezsuita álláspontot. 24 Ha -bár VIII. Orbán pápa a feleket csendre utasította, Muzio Vitelleschi jezsuita rendfőnök (1615–1645) 25 abbéli félelme, hogy a disputa folytatódik, hama -rosan beigazolódott. 1634-ben Schoppe és Hay közös kötetben publikálták műveiket Astrologia Ecclesiastica és Astrum Inexstinctum címmel, amellett ér-20 A folyamatról: Bireley (1981), 189–208. 21 A békéről: Bireley (1981), 209–230; Forgó (2006), 107–108. 22 Pro Sacra Caesarea Maiestate, Eiusdemque Ad Suum Oratorem Instructione, super impediendis Antiquarum Fundationum mutationibus, Suscepta Defensio. Contra Iudicium Duorum Theologorum, Super Translatione restituendorum in Imperio Coenobiorum ad Societatem Jesu [S.l.], 1630. Vö. VD17 12:114858S, VD17 547:656860V. Szerzőségéről: Birley (1981), 146 (57., 58. jegyzet).23 Amica Responsio Cuiusdam Theologi E Societate Jesu, Ad Quaedam Falso eidem obiecta [S.l.], 1630. VD17 12:113774Q. Disceptatio Placida, super Famosa Quaestione. [S.l.], 1630. VD17 12:113771S. Bireley (1981), 146 (59. jegyzet). Személyéről, udvari gyóntatói szerepéről összefoglaló: Bireley (1990), 390–392. 24 Laymann, Paul, Iusta Defensio Sanctissimi Romani Pontificis, Augustissimi Caesaris, S.R.E. Cardinalium, Episcoporum Principum, Et Aliorum, Demum Minimae Societatis Jesu. In Causa Monasteriorum Extinctorum, Et Bonorum Ecclesiasticorum Vacantium, Contra Quosdam a se ipsis delector Iudices, Dilingae, 1631. VD17 23:307046R. Bireley (1981), 146 (60., 61. jegyzet).25 Életéről, rendfőnökségéről: Fois (2001); Gyenis (1935), 25–28.
