Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
114 Szovák Kornél ben.16 Mindkét esetben az esztergomi főpap rendes (ordinarius) joghatóságá-ból kifolyólag történik intézkedés az egyházmegye területén fekvő monostor ügyében. Más a helyzet a zalavári apáti megerősítésről kiállított, az alábbiak-ban bővebben ismertetett dokumentummal, Zalavár apátjának megerősítése ugyanis az exemptio miatt tartozott az érseki szentszékre. A pécsi egyház-megyében fekvő Szűz Mária-apátság Lőrinc apátjának adóssági ügye felleb -bezés útján kerülhetett Esztergomba, azaz ebben az esetben Esztergom mint fellebbviteli szék jött tekintetbe. 17 Ide sorolható továbbá a vásárhelyi apácák fe -gyelmezetlenségéről szóló, a premontrei reformot közelebbről megvilágító, hosszadalmas, egyáltalán nem érdektelen dokumentum18 csakúgy, miként az exempt pannonhalmi monostorral kapcsolatos ügyek. A továbbiakban két olyan dokumentumot mutatok be, melyek a pannon-halmi monostorral és a reformmal kapcsolatosak, és mindkettőben előfor -dul Tolnai Máté neve. Egyik darab a rendi reform nagy kísérletével áll szoros kapcsolatban, a másik a pannonhalmi apátság birtokkormányzatának egy apró vonatkozására vet fényt. A reformmal összefüggő oklevél a megürese-dett zalavári apátság betöltéséről szól, ennek szövege kizárólag a Nyási-ap -pendixben van meg, a benne szereplő kronológiai fogódzók alapján 1512-ben került kibocsátásra. 1512-ben hosszú előkészítő munkát követően megala-kult a királyi alapítású bencés apátságok uniója Pannonhalma vezetésével, 19 s ebbe a monostorszövetségbe felvették a Szent István által alapított zalavári apátságot is. 20 Az is köztudott, hogy a rendi reform elsődleges célja és esz -köze a 15. században elburjánzott kommendátori rendszer visszaszorítása volt, éppenséggel ennek okán tartotta különösnek Füssy Tamás rendi törté-netíró azt, hogy az unió megszervezését követőn – pontosan 1512-től fogva – ismét kommendátor állt a zalavári apátság élén.21 Füssy azt sem értette, milyen erők összjátéka következtében kerülhetett a később (1518) címzetes püspökséget is szerzett Kapornay Miklós a kommenda birtokába, mint ahogy azt sem, hogy miért került ki a zalai apátság a reformmonostorok szövetsé-géből. Az utóbbi kérdésre ugyan továbbra sem tudunk megnyugtató választ adni, az előbbire azonban éles fényt vet egy, az esztergomi formuláriumban olvasható dokumentum, Kapornay megerősítő és beiktatási oklevele. Füssy úgy vélte, hogy sem a reform vezetői (Tolnai és társai), sem a reformmozgal-mat pártoló uralkodó nem akarhatta, hogy a világi (pap?) Kapornay kezé -16 EFK MS II. 507 (= MOL DF 281 416) fol.253v–255 r . A kolosi apátra lásd Hervay (2001), 497. 17 EFK MS II. 507 (= MOL DF 281 416) fol.306v–307 r . A név nélkül említett apátság feltehetőleg az iváni monostorral azonos, vö. Hervay (2001), 493–494. 18 EFK MS II. 507 (= MOL DF 281 416) fol.164v–166 v . Kivonata: Bónis (1997), 3897. sz. 19 PRT III, 81–94. Mályusz (1971), 225. 20 PRT III, 645.21 PRT VII, 108.
